|
|
|
|
Légicsata a földön (1. rész)
|
1989. május 2. (MTI-Panoráma) - Pontosan senki nem határozta meg annak a több mint egy éves csatának a jellegét, ami az új, közös amerikai-japán harci repülőgép gyártásáról most született megállapodást megelőzte. Kereskedelmi háború vagy technológiai összecsapás? Hatalmi harc az Egyesült Államokban a Kongresszus és a Fehér Ház, vagy a Pentagon és a kereskedelmi minisztérium között? Esetleg mindezek együttesen befolyásolják az ügy alakulását? Valószínűleg a legutolsó meghatározás áll a legközelebb a valósághoz. Egy biztos: a csata egy új és egyelőre még a rajzasztalokon is csak részleteiben létező katonai repülőgép körül folyik, alapvetően Japán és az Egyesült Államok között, de a különböző amerikai hatalmi csoportok között is.
A vita tárgya a japán légierő által megszerezni kívánt új csatagép, az FSX (Fighter Support Experimental - kísérleti támogató csatagép), Japán immár évek óta akar saját harci repülőgépet kifejleszteni. Az ipari óriásnak ugyanis - amely minden területen felvette a versenyt az amerikai iparral, s amely súlyos vereséget mért amerikai partnerére a szórakoztató elektronikától a gépkocsigyártáson át egészen a legkorszerűbb számítástechnika előállításáig - nincs számottevő repülőgépgyártása. Ami van, az főként külföldi licensz, elsősorban amerikai modellek felhasználásával működik. A szigetország eddig katonai légiereje számára kizárólag amerikai gépeket vásárolt. Érthető, hogy a repülőgépipar fejlesztésére irányuló tervek alapos riadalmat keltettek a Csendes-óceán másik partján. Nemcsak a polgári és katonai repülőgépipar, hanem a washingtoni kormány is haladéktalanul színre lépett, azt bizonygatva Tokiónak, hogy éppen az amerikai gépek exportja az, ami csökkentheti Japán hatalmas többletét a kereskedelmi forgalomban - erre a csökkentésre végeredményben nem egyszer tett már ígéretet -, s ha Japán most új gépekkel akarja felszerelni légierejét, válogathat a legjobb amerikai típusok között. A 80-as évek közepén indult vita tavaly megegyezéssel végződött. Japán nem tett le teljesen az önálló gyártás tervéről, de hajlandó volt tisztes részt biztosítani az Egyesült Államoknak. A megállapodás értelmében a gyártás alapja a legjobbnak minősülő amerikai csatagép, az F-16 lenne. Ezt Japán saját szükségleteinek megfelelően módosítja, elsősorban a gép szárnyait, ugyanakkor saját mikroelektronikai kutatásai alapján kifejlesztett újtípusú radarral és más berendezésekkel szereli fel. A közös gyártásban amerikai részről a General Dynamics nevű hatalmas repüllőgépipari vállalat, Japán részről pedig a Mitsubishi konszern vesz részt. (folyt.)
1989. május 2., kedd 00:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|