|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (4. rész)
|
Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta,
demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok,
ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása
nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani - ám nem
elszigetelni - az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az
egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami,
közhatalmi funkciókat. A jövőben - néhány kivételtől eltekintve -
megszünik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek
betöltése előtt. Lehetőség lesz az 1951-ben feloszlatott
szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos
alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása.
Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is,
hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig
engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a
felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés - hasonlóan az
egyesületekhez - a bírósági bejegyzéssel történik meg. Az
elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott
állami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie
kellene.
Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is hangoztatott
követelésre, hogy szünjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal.
Véleménye szerint a jövőben - a nagyobb önállóság és függetlenség
következtében - szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza
majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány
megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az
elnevezése.
Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző
elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania
viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell
találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú
kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a
párttagság alapvető kritériuma a világnézet, avagy a politikai
azonosulás lesz-e a jövőben.
Kitért arra, hogy a Pozsgay Imre vezette történelmi albizottság
segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok
felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak
elleni koncepciós perek felülvizsgálatát.
Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP
főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai
Bizottság napirendjén. (MTI)
1989. április 5., szerda 21:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|