|
|
 |
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (2. rész)
|
Felhívták a figyelmet: széles körű felvilágosító munkára van szükség
a tudományos kutatás szerepének és hasznának megismertetésére, mivel
az utóbbi időben a szegényedés, a növekvő intolerancia miatt
országunkban a tudományellenesség érhető tetten. Szó volt arról is,
hogy nem indokolt nagyobb szabású természet- és társadalomtudományi
programok indítása. Szükség van viszont néhány országos fejlesztési
program kezdeményezésére: ilyenek például az elektronizálás és
informatika, a környezetvédelmi technológiák, az infrastruktúra
(főleg a kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrája), az új
technikát, a technikai fejlődést megalapozó folyamatok kutatása.
A közgyűlésen állást foglaltak az Országos Tudományos Kutatási
Alap megőrzése mellett. Nélküle ugyanis - mondották - számos
egyetemi tanszék nem folytathatna tudományos kutatást. Fontos
azonban, hogy ebből kizárólag az alapkutatást támogassák.
Az akadémikusok ez alkalommal is kifejezték azt a véleményüket,
hogy az akadémia foglaljon állást az ország sorsdöntő kérdéseiben. A
tudósok jelentős mértékben segíthetik a kormány döntéseinek
megalapozását - hangoztatták. Kifogásolták, hogy a szakértők
tanácsait még mindig nem veszik figyelembe minden tekintetben.
Példaként említették, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső építését
vizsgáló ad hoc bizottság még nem kapott választ az általa felvetett
kérdésekre. Javasolták, hogy ha a szakértők azt tapasztalják:
manipulálják valamelyik szakvéleményt, tárják azt a közvélemény elé.
Indítványozták azt is, hogy az akadémia megújulása során erősítsék a
demokratizmust. Ezzel kapcsolatban elmondták: egyes intézeti vezetők
,,kisajátítják,, kollegáik tudományos eredményeit. Feljogosítják
magukat arra, hogy társszerzőként szerepeljenek, ezt az etikátlan
eljárást intézeti demokratizmussal lehet megszüntetni.
Az akadémia és az egyetemek kapcsolatáról szólva elmondták: a
tudomány károsodna, ha engednének az akadémia és egyetemek
szembeállítására irányuló törekvéseknek. Nyugati országok
tapasztalata bizonyítja: szükség van az önálló tudományos kutatási
hálózatra. Megalapozatlan az egyes egyetemeken megnyilvánuló
aggodalom, hogy az akadémiát nagyobb támogatásban részesítik majd,
mint az egyetemeket - hangzott el a vitában.
Örömmel, ugyanakkor megrendüléssel szóltak arról, hogy
rehabilitálták azokat az akadémikusokat, akiket régebben
méltánytalanul kizártak a tudós társaságból. Magukat is
rehabilitálják, amikor a mindig alkotó tudósok szellemi
visszafogadásáról döntenek - vélekedtek a hozzászólók a közgyűlésen.
(folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|