|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Ezek lényege a kötöttségek oldása, illetve az államigazgatási eljárások egyszerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése szükségessé teszi a vagyonértékelésről, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok vagyonérdekeltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egyesületek felügyeletéről szóló jogszabály módosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét, szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó rendelkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás - ahogy a szóvivő fogalmazott - a parlamenti felkészülés egy ,,közbülső állomása,, volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen álláspontot képvisel majd a kormány a nagyberuházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figyelembe vevő tudományos elemzőmunka során lehet felmérni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlatilag megkezdődött. A szóvivőtől Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes vette át a szót. Elmondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került törvénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a törvényelőkészítők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabályt hozzanak létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az átalakulási törvény nem azonos a tulajdoni reformmal. Bár a tervezet az átalakulás technikai kérdéseivel foglalkozik, az érdekek ütközésének problémáját itt sem lehetett megkerülni. Így például az állami vállalatok átalakulásánál nyilvánvalóan felmerül az állam érdeke, az átalakuló vállalatok érdeke, s figyelembe kell venni a leendő részvényesek érdekeit is. A miniszterhelyettes véleménye szerint a mostani tervezet - amelyet a kormány szinte változtatás nélkül elfogadott - az eltérő érdekek összehangolásában egy kellően korrekt kompromisszumot alakított ki. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|