|
|
 |
|
 |
Rendezvények a a Kossuth Lajos téren? - Független szervezetek levele, igazságügyminisztériumi válasz (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Több független, demokratikus szervezet kérelmet juttatott el az Országgyűléshez, hogy módosítsa a törvényt, amely nem enged semmilyen demonstrációt a Kossuth téren.
A Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének címzett
levélben az 1989. III. törvény 4. paragrafusa szövegének
megváltoztatását kéri a Magyar Demokrata Fórum, a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Fiatal Demokraták
Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a Szabad
Demokraták Szövetsége. E paragrafus ugyanis úgy szól, hogy
,,rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen
környékén (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér, illetőleg a
Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos.,, Az
állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy kifejezhessék helyeslő,
vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés vagy a kormány munkájáról
- hangsúlyozzák a levélben. Betarthatatlan és emellett sérti a
nemzeti önérzetet is, hogy például március 15-én, a nemzeti ünnepen
egy szál virágot, koszorút ne helyezhessenek el az emberek Kossuth
Lajos szobránál. Mindezért kérik: a törvény szövegét oly módon
változtassák meg a képviselők, hogy az az Országgyűlés munkájának
zavartalanságát és a békés demonstrációk feltételeit egyidejűleg
biztosítsa.
x x x
A témával kapcsolatban dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi
Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa.
- Az említett paragrafus nem a kormány kezdeményezésére került a
törvénybe - mondotta dr. Kajdi József. A minisztérium, illetve a
Minisztertanács által előterjesztett törvényjavaslat szövege azt
tartalmazta, hogy rendezvény meghatározott időben, vagy helyen
tiltható be. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament ülésszaka
idején betiltható a rendezvény a Kossuth téren, más alkalmakkor
viszont nem.
- A jelenleg érvényes 4. paragrafus az Országgyűlés jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottsága javaslatára került a
törvénytervezetbe, s ezt így fogadta el a parlament. A nemzetközi
joggyakorlatban egyébként nem ismeretlenek az effajta tiltó
rendelkezések. Az NSZK gyülekezési törvénye például a Bundestag,
valamint az Alkotmánybíróság környékén megtiltja a felvonulásokat.
Országgyűlésünk minden bizonnyal a Parlament tekintélyét kívánta
megóvni ezzel a szabállyal. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|