|
|
|
|
Vasárnap: választás (1. rész)
|
1990. március 23., péntek - A választójogi törvény
értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386
képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban
korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum
,,gazdára talál,,.
A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon.
A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania.
A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.)
1990. március 23., péntek 10:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vasárnap: választás (2. rész)
|
A pártok jelöltjei - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - indulhatnak mind egyéni választókerületben, mind pedig a területi listán is. A legtöbb párt természetesen élt ezzel a lehetőséggel, hiszen így nagyobb esélyük van arra, hogy az a jelöltjük, akit mindenképpen szeretnének képviselőként bejuttatni a Parlamentbe, megszerezze a mandátumot. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben megválasztják képviselőnek, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell. A területi listán feltüntetett névsor éppen emiatt egyben sorrendiséget is jelent, hiszen ha egy jelölt nevét törlik, helyébe a listán közvetlenül utána következő jelölt lép.
A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Hat párt valamennyi területi választókerületben állított listát.
Vasárnap a választópolgárok az egyéni választókerületben - az értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Szavazni a szavazófülkében, a támogatni kívánt egyéni jelölt, illetve pártlista melletti négyzetbe, tollal beírt kereszttel lehet. A borítékba helyezett szavazólapot a választóknak a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába bedobnia. Az első szavazónak joga van az urnát a szavazás előtt átvizsgálni és aláírásával hitelesíteni.
Az egyik cédula az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egyetlen konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett.
Ha valamely választókerületben a választópolgároknak több mint a fele nem szavazott, akkor második fordulót kell kiírni. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is indultak. Ez esetben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a második fordulóban a választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott.
Második fordulót kell tartani akkor is, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ez esetben a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát elnyerték. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 10:22
|
Vissza »
|
|
Vasárnap: választás (3. rész)
|
Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő pedig az lesz közülük, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egynegyede szavazott.
A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben listával rendelkező pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan azt a területi választókerületben kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz. A névsor csupán tájékoztatásul szolgál, hogy egy párt kiket kíván a Parlament padsoraiba ültetni. A pártokra leadott voksokat területi szinten és országosan is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt juthat egyáltalán mandátumhoz és hányhoz. A törvény szerint ugyanis mandátumot a területi listán csak az a párt szerezhet, amely az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 4 százalékát megkapta.
A területi listás választásnál akkor kell második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Ez esetben az első fordulóban is indult pártlisták szerepelhetnek a választáson. A második forduló akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott.
Az országos listán megszerezhető 58 mandátum sorsa - amelyekre, mint ismeretes, 12 párt pályázik - a területi listákra leadott és országosan összesített érvényes szavazatok ismeretében dől el. Országos listára viszont a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak.
Vasárnap reggel hat órától lehet majd szavazni este hat óráig a szavazókörökben, viszont ha szükséges, a szavazóhelyiségeket este nyolc óráig is nyitva tartják. Zárás után a szavazatszámláló bizottságok azonnal megkezdik a szavazatok összesítését és az elkészült jegyzőkönyveket továbbítják az egyéni választókerületi választási bizottságokhoz. Innen a területi, majd az országos választási bizottsághoz kerülnek a jelentések, természetesen újabb összesítések után. A szakemberek szerint az első részeredmények vasárnap, az éjszakai órákban már ismertté válhatnak. (MTI)
1990. március 23., péntek 10:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|