Rendszerváltás és az MTI

	A román információs politika
(Hegedűs Zoltán) München, 1989. április 29. (SZER, Világhíradó) - A Londonban tanácskozó Információs Fórumon ismét bírálták Románia tájékoztatási, illetve a tájékoztatást gátló politikáját. Hegedűs Zoltánt hallják. A Svenska Dagbladet című, mértékadó svéd napilap külpolitikai rovatának vezetője azt kérdezte a román küldöttség egyetlen, még jelenlevő tagjától, hogy Bukarest hajlandó-e figyelembe venni a nemzetközi bírálatokat és változtatni a külföldi újságírók munkáját gátló magatartásán. A svéd újságíró már előzőleg élesen tiltakozott amiatt, hogy több kollegáját be sem engedték az országba, hanem rögtön a bukaresti repülőtérről visszaküldték. A román küldött a nyilvánosság előtt úgy tett, mintha nem is hallotta volna a svéd újságíró kérdését, de később négyszemközt azt állította neki, hogy minden kiutasított újságíró rendszeresen elferdítette a romániai eseményeket. Kijelentette azt is, hogy egyetlen falut sem romboltak le az országban. Az új települések építése csupán a korszerű lakásviszonyok biztosítását célozza - mondta Románia londoni nagykövetségének sajtótanácsosa, aki egész héten mindössze kétszer szólalt meg a küldöttek előtt. Mindkét alkalommal azért, hogy tiltakozzék a román belügyekbe való beavatkozás ellen. Arra nem szolgált magyarázattal, hogy a külföldi újságírók miért nem győződhetnek meg a saját szemükkel a rózsás viszonyokról és az Erdéllyel kapcsolatos aggodalmak alaptalan voltáról. Hallgatásba burkolózott akkor is, amikor a kanadai küldött érdeklődött behatóan a román információs politika megváltozásának kilátásairól, és arról, hogy a londoni Financial Times munkatársának miért kellett több mint egy évet várnia vízumkérésének elbírálására. A brit újságírónő egyébként a hosszú várakozás után sem kapta meg a beutazási engedélyt Romániába. Tamás Gáspár Miklós, aki részt vesz az Információs Fórum munkájában, külön sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Romániára, ha másért nem, akkor azért, hogy a magyar és német kisebbségnek legyen miből vigaszt és erőt merítenie. Grant brit küldött is bírálta a román hatóságok információs politikáját, de részletesen foglalkozott a tájékoztatási lehetőségekkel a többi kommunista rendszerű európai országban is. Mindenekelőtt a Magyarországon és Lengyelországban mutatkozó változásokat említette, és méltatta a helyi újságírók pozitív szerepét a helyzet kedvező alakulásában. Hangsúlyozta azonban, hogy összefüggést lát e fejlemények és a szovjet glasznoszty kibontakozása között. Üdvözölte a szovjet hírközlő szervek egyre növekvő társadalmi szerepéről szóló hivatalos beszámolót, de hozzáfűzte, hogy a tömegtájékoztatási szerveknek nyújtott bírálási lehetőség nem pótolja a szólásszabadság egyetlen garanciáját, a politikai pluralizmust. +++ 1989. április 29., szombat
Vissza »