Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-nyugati gazdaság
(Simányi Tibor) Washington, 1989. április 28. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - Ausztria keleti vidékét, Burgenlandot, Alsó-Ausztria némely városát, és Bécset elözönlik a magyar vásárlók. Ugyanakkor a forintot néhány nappal ezelőtt ismét leértékelték, mégpedig 6 százalékkal. A hivatalos átszámítás szerint: 458 forint 13 fillért ér 100 schilling. De persze nem az egy-két napra Ausztriába özönlő vásárlók által kiváltott pénzforgalom teszi ki a két ország közötti árucsere - forgalom nagy részét. Jóllehet, a legutóbbi időben a bécsi Kereskedelmi Kamara értékelése szerint, vagy 500 millió schilling értékben vásároltak a magyar látogatók. A gazdasági életben jelenleg a legdivatosabb fogalom a közös vállalkozás. A valóságban azt jelenti, hogy a már régebben együttműködő vállalatok: az egyik egy KGST országban, a másik egy nyugati országban ezzel a közös vállalkozással úgyszólván törvényesítették viszonyukat, összeházasodnak, legalábbis egy időre. Az NDK kivételével minden KGST ország szeretne nyugati vállalatokkal közös vállalkozásokat alapítani. A régi viszonyt modernizálni, vagy új közös vállalkozást szervezni. A kérdés csak az, hogyan lehet ezzel a gazdasági formulával kiegyenlíteni a nyugati és a keleti gazdaság közötti különbséget. Mert mind a nyugat, mind a keletszakértők egyre meggyőzőbben hangoztatják, hogy ez nem gyógyszer minden betegségre. Íme, néhány szembeszökő adat: 1989. február végén a Szovjetunióban 270 közös vállalkozás működött 1,5 milliárd dollár tőkével, amelyből a külföldi tőkerészesedés 550 millió dollárt tett ki. Magyarországon közel 300 ilyen közös vállalkozás van, ezek tőkéjéből, 300 millió dollár származik külföldről. Bulgáriában viszont néhány, közel 20, azonban az itt koncentrált tőke nem ismeretes. Csehszlovákia eddig 15 közös vállalkozást engedélyezett és 100 millió dollárt invesztált. Lengyelországban 53 közös vállalkozás létezik, a tőke nagyságrendje ismeretlen. Nyugati szakértők a KGST-ben működő közös vállalkozások tőkéjét 2,5 milliárd dollárra becsülik, Ebből a külföldi, tehát nyugati részesedés 8-900 millió dollárt tesz ki. De fordítva is áll a dolog. A KGST-államok invesztáltak Nyugaton alapított közös vállalatot, ezeknek száma kb. 500, az invesztált tőke kereken 500 millió dollár. Ezek a Nyugaton alapított közös vállalkozások főleg a keleti államok termékeinek értékesítésével és közös banküzletekkel foglalkoznak. A kérdés most már az - állapították meg a szakértők nemrégiben, Ausztriában egy nemzetközi konferencián - milyen mértékben járulnak hozzá a közös vállalkozások ahhoz, hogy a nyugat-keleti termelékenység és a termelt javak minősége közötti, jelenleg még nagyon is nagy nívókülönbség kiegyenlítődjék. Nyugat-Európában nagyobb a gazdasági növekedés. 1992-ben megnyílik az EG belpiaca. Egyidejűleg a keleti államok hatalmas erővel dolgoznak gazdaságuk és iparuk modernizálásán. Úgyhogy, századunk utolsó évtizedében számolnak azzal, hogy egyre több közös vállalkozás révén kiegyenlítődik a jelenleg még fennálló nívókülönbség. Valószínű, hogy a keleti államok Nyugatra irányuló kivitelükkel export-felesleget érnek majd el. Azonban ezt kénytelenek adósságuk törlesztésére felhasználni. +++ 1989. április 28., péntek
Vissza »