|
|
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn az MTA Zenetudományi Intézetében. Az Igazságügyi Minisztérium, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kétnapos rendezvényére 15 országból 35 elméleti és gyakorlati szakember érkezett. A résztvevők a polgári jog alapvető elvi kérdéseit, a polgári jogi szabályoknak a nemzetközi kereskedelemben való alkalmazása problémáit vitatják meg. A kerekasztal napirendjén szerepel a tulajdonjog és a jogi személyek szabályozásának kérdésköre is.
Harmathy Attila egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy a konferenciát magyar javaslatra hívták össze a magyar Polgári Törvénykönyv megszületésének 30. évfordulója alkalmából. Időszerű a tanácskozás azért is, mert az elmúlt egy-két évben a személyek és a tulajdonviszonyok jogi szabályozása körében jelentős változások történtek hazánkban, s várhatóan 1992-re elkészül az új Polgári Törvénykönyv. Az alapkérdések egyike: a PTK megalkotása nem elkülönített, önálló feladat, hanem a politikai, gazdasági fejlődés egészének függvénye. Ezt mutatja a magyar jogalkotás fejlődése is, amely Sztálin halálát követően elvezetett a Polgári Törvénykönyv megalkotásához. Az 1953-tól kezdődően a demokratizálási hullám az állam fejlődésében új igényeket teremtett. Különösen világosan érzékelhető ez a magyar Polgári Törvénykönyvnél, amelynek előkészítéséről a Nagy Imre-féle kormányprogram meghirdetését követően határoztak. A magyar PTK azonban csak 1959-re készült el. A törvénykönyvön 1968-ban, a gazdasági reform bevezetésekor csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A tapasztalatok alapján 1977-ben már csaknem átfogóan módosították. Mára elértünk abba a szakaszba, amikor a politikai és gazdasági elképzelések szükségessé teszik átfogó, elvi felülvizsgálatát - közölte Harmathy Attila. A változtatandó tézisek közé sorolta az állam szerepének meghatározását a gazdaságban, annak szabályozását, hogy mibe avatkozhat bele az állam, mennyire ad szabad teret a kezdeményezésnek, illetve milyen mértékig és mire terjedhet ki a magánvagyon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Köveces Janka Bp. IV. Pozsonyi út 2.b 89o-93o: A kislány nyert a Mozaik játékban, de a nyereményt / hátizsák + 5ooFt / rossz néyre postázták, ezért nem tudta átvenni. Azután érdeklődöm, hogy kaphatnánk meg a nyereményt? / A név most is nagyon érthetetlen volt /
- Papp Imre Miskolc 72-721: Olyan problémával hívom Önöket, ami véleményem szerint másra is tartozik. Ez a következő: feleségem GYES-n van, én egy nagy vállalatnál dolgozom. A feleségemnek kórházba kell mennie, / a kislányom 3 éves lesz, - azzal a kéréssel fordultunk a gyer¬ekorvoshoz, mivel nem tudjuk megoldani a kislány elhelyezését, vegyen engem, az apukát táppénzbe. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem lehetséges, / Nem volt ideje befejezni./"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|