|
|
|
|
A hét két kérdése
|
1. Hol van Románia? ------------------- Földrajzilag Európában, annak is a keleti felén. De a ki nem mondott kérdésre különös választ adtak a ,,Tizenkettek,,: az Európai Közösség külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban két külön döntést hoztak. Az egyik: Bukaresttel befagyasztják gazdasági tárgyalásaikat a romániai emberi jogok keserves állapota miatt. A másik: fejleszteni kívánják az együttműködést közösségi szinten is ,,Kelet-Európával,,. Az egyik döntés: nyílt szakítás Romániával. A másik: a szorosabb kapcsolatok nyitánya ,,Kelet-Európával,,. A Romániáról szóló nyugati jelentések ma nem titkolt lelkiismeretfurdalást tükröznek: nem sokkal előbb még a ,,független, különutas,, Románia dícséretét zengték. Ahogy kibontakoztak a reformok az egyes kelet-európai országokban és átalakult a Kelet és a Nyugat viszonya, úgy ütközött ki a romániai hatalom természete. A Nyugat korábbi látásmódjáért a szocialista országok aligha tehetnek szemrehányást, többségük ma is hallgat - bár ezen a héten történt, hogy az ADN, az NDK hírügynöksége védelmébe vette Románia nemzetiségi politikáját és - Ceausescura hivatkozva - azt is ,,megírta,,: az ország gazdasági, politikai helyzete stabil. Az Európai Közösség hétfői döntése a nyugati látásmód változásának első komoly, mondhatni hivatalos megfogalmazása. Az igazi fordulat az év eleji bécsi utókonferencián következett be: a kontinens országai (Albánia kivételével), valamint az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi okmányba foglalta a mai világ emberi jogainak kölcsönösen elfogadható, minimálisnak tekintett normáit. Románia is aláírta - nem akarta ugyan, de amikor ismét a ,,különutas,, módszerrel próbálkozott, akkor nem ,,vagy a Kelettel, vagy a Nyugattal,, került szembe - hanem ,,a Kelettel és a Nyugattal,,. Így aláírt ugyan, de fenntartásokkal élt - és most fokozatosan elszig etelődik. Manapság Ceausecu nemigen tervezhet utazást az európai országok zömébe - Bukarestben sem keresi fel tekintélyes külföldi látogató. Európai vezetők tüntetően kijelentik: nem kívánnak Romániába utazni. Amikor Bukarest nagyhirtelen meghívta Roland Dumas francia külügyminisztert, ő, fittyet hányva a diplomáciai szófacsarás szabályainak, tüstént közölte: nem megy. Genfben az ENSZ emberi jogi bizottsága ezen a héten nevezte ki különleges megbizottját a romániai állapotok kivizsgálására. Ha a kérdésre van válasz, akkor pontosítani kell: nem Románia ,,szorul ki,, Európából, hanem egy elhibázott rendszer, egy lejáratott gondolkodásmód, egy anakronisztikus vezetési stílus. (folyt.)
1989. április 28., péntek 13:39
|
Vissza »
|
|
A hét két kérdése 2. rész
|
2./Válságban a NATO? Margaret Thatcher brit miniszterelnök ,,akár a szakításig,, is hajlandó elmenni, Washington szinte naponta mond ,,nem,,-et, Brüsszelben, a NATO főhadiszállásán pedig egy személyiség a hatvanas évek feszült válsághangulatához hasonlítja a nyugati katonai szövetségben jelenleg uralkodó állapotokat: 23 évvel ezelőtt De Gaulle kivonta a NATO integrált katonai szervezetéből Franciaországot. A viszálykodó NATO-tagállamok két táborát egyfelől az NSZK, másfelől az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezeti. A nézetek két kérdés ügyében csaptak össze: kell-e korszerűsíteni a NATO Nyugat-Európában állomásoztatott, 500 km-nél rövidebb hatótávolságú atomfegyvereit, s mikor kell erről döntést hozni, illetve kell-e tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az ilyen fegyverek számának csökkentéséről, felszámolásáról? A vitás ügy csak a felszín - alatta mélységes szemléletbeli különbségek, sőt mindkét oldalon félelmek húzódnak meg. Az alapkérdés lényegében az, hogy ,,hogyan tovább a Szovjetunióval?,, ,lehet-e bízni Moszkvában, és mennyire, időszerű-e még az elrettentésen alapuló katonai stratégia. A vita eldöntése sürgető: május végén NATO-csúcstalálkozót tartanak, s a 16 tagállam azt nagyratörő célt tűzte maga elé, hogy átfogó katonai-politikai stratégiát fektet le a minőségileg megváltozott kelet-nyugati viszonyhoz alkalmazkodva. Kohl kancellár csütörtökön a Bundestagban szenvedélyesen védte álláspontját: az atomfegyverek zöme az NSZK területén van, bármilyen konfliktus esetén az NSZK pusztulna el - nem az Egyesült Államok, mégcsak nem is Nagy-Britannia. Különben is: ha az atomfegyverek korszerűsítéséről csak 1992 táján születik döntés, akkor tárgyalni kell, addig gyökeresen változhat a biztonságpolitikai helyzet. Washington és London érvei is nyomósak: A Varsói Szerződés óriási fölényben van a hagyományos erők tekintetében - ha felszámolják az atomfegyvereket, ez a VSZ fölényének tartósításával egyenlő. Különben is: mi lesz, ha Gorbacsovnak nem sikerül? E két fővárosban attól is tartanak, hogy Bonn Gorbacsov és Moszkva ,,uszályába került,, ,sőt, netalán semlegességre törekszik Dúl a vita - de Washingtonnal és Londonnal szemben már kialakult egy ,,európai koalíció,,: Bonn mellé felsorakozott és a tárgyalásokra voksol Brüsszel, Koppenhága, Oslo, Madrid, Ankara, Athén és Róma. A csata kimenetele talán kompromisszum lesz - a szakítás sokba kerülne. +++ Fodor György (MTI-PRESS)
1989. április 28., péntek 13:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Köveces Janka Bp. IV. Pozsonyi út 2.b 89o-93o: A kislány nyert a Mozaik játékban, de a nyereményt / hátizsák + 5ooFt / rossz néyre postázták, ezért nem tudta átvenni. Azután érdeklődöm, hogy kaphatnánk meg a nyereményt? / A név most is nagyon érthetetlen volt /
- Papp Imre Miskolc 72-721: Olyan problémával hívom Önöket, ami véleményem szerint másra is tartozik. Ez a következő: feleségem GYES-n van, én egy nagy vállalatnál dolgozom. A feleségemnek kórházba kell mennie, / a kislányom 3 éves lesz, - azzal a kéréssel fordultunk a gyer¬ekorvoshoz, mivel nem tudjuk megoldani a kislány elhelyezését, vegyen engem, az apukát táppénzbe. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem lehetséges, / Nem volt ideje befejezni./"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|