|
|
 |
|
 |
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 28., péntek - A lelkiismereti szabadság
és a vallás szabad gyakorlásának joga alapvető emberi jog.
Társadalmi érdek, hogy e jog érvényesülése hazánkban is biztosított
legyen.
Alkotmányunk - az állampolgárok alapvető jogairól és
kötelességeiről szóló fejezetben - 1949. óta rendelkezik a
lelkiismereti szabadságról és a vallás szabad gyakorlásának jogáról.
Az Elnöki Tanács 1976-ban törvényerejű rendelettel hirdette ki a
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely
kimondja: ,,Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a
vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy
meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a
szabadságot, hogy vallását, vagy meggyőződését vallásos cselekmények
és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal
együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa,
gyakorolhassa és taníthassa.,,
Az Egyezségokmány értelmében a jogok gyakorlását ,,csak a
törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni,
amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, az erkölcs vagy mások
alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek,,.
Az Alkotmány, a jogalkotásról szóló 1987. XI. törvény, valamint
az Egyezségokmány egyaránt előírja, hogy az állampolgárok alapvető
jogait és kötelességeit, továbbá a jogok gyakorlásának feltételeit,
korlátait és érvényre juttatásuk eljárási szabályait törvényben kell
megállapítani.
A ma hatályos jogszabályok különböző történelmi időszakokban
született eltérő jogforrási szintű szétszórt normaanyagot képeznek,
amelyek nem biztosítják megfelelően az alapjog érvényesülését.
Törvényi szinten csupán az 1895. XLIII. tc. 7., 8., 18. szakaszai és
az 1947. évi XXXIII. tc., valamint az 1947. XVIII. tc. I. cím 2.
cikke szabályozza az alapjog gyakorlásának néhány garanciális
kérdését. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:09
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (2. rész) (OS)
|
I.
A törvény célja
Meg kell határoznia a lelkiismereti szabadság, a vallás szabad
gyakorlása jogának tartalmát és meg kell teremtenie az
érvényesülésükhöz szükséges garanciákat. Szabályoznia kell az állam
és az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek (a
továbbiakban együttesen: egyházak) viszonyát. Biztosítania kell az
egyházak autonóm működésének feltételeit.
A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlásának joga
egymással szoros összefüggésben vannak. A vallásszabadság nem
valósulhat meg a lelkiismereti szabadság érvényesülése nélkül. Ezért
indokolt a két szabadságjog közös törvényben történő szabályozása.
Az állam és az egyházak közötti viszony fejlődését elősegíti, ha az
egyházügyek vitele szabályozott, áttekinthető.
A törvény célja az is, hogy elősegítse az alapjog gyakorlása
során a különböző világnézetű, meggyőződésű állampolgárok
együttműködését a kölcsönös türelem, a humanista eszmék közös
védelmének szellemében.
II.
A törvény alapelvei
1./ A törvény mondja ki, hogy: mindenkinek joga van a
lelkiismeret és a vallás szabadságára.
Fogalmazza meg, hogy a lelkiismereti szabadság a
vallásszabadságon túlmenően biztosítja az egyén számára a világnézet
szabad megválasztását, hogy az állampolgár bármilyen vallást
gyakorolhat, azt megváltoztathatja, vallási meggyőződését el is
hagyhatja. E jog lehetővé teszi, hogy az egyházak és tagjaik
vallásos tanításaikat terjeszthetik híveik megtartása, új hívők
megnyerése érdekében, mint ahogy megengedi a materialista és ateista
világnézet terjesztését is. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:11
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (3. rész) (OS)
|
2./ A törvény szerezzen érvényt annak az alkotmányos alapelvnek,
mely szerint a lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a
Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztotta az államtól. Ez
az elválasztás azt jelenti, hogy az egyházak nem gyakorolnak állami
funkciókat, az állam pedig elismeri és tiszteletben tartja
függetlenségüket az autonómiájukat. Ugynakkor a törvény tegye
lehetővé, hogy az állam és az egyházak társadalmilag hasznos célok
megvalósításában együttműködjenek.
3./ A törvény mondja ki az egyházak egyenjogúságát. Az egyházak
közötti mindenfajta megkülönböztetés tilos, azokat azonos jogok
illetik és kötelességek terhelik.
4./ Nyilvánítsa ki a törvény, hogy világnézete, meggyőződése,
vallásos hite miatt senkit, semmiféle hátrány nem érhet, és
semmiféle előny nem illet meg. Az állampolgárok egyházhoz való
tartozását az állami nyilvántartások nem tartalmazhatják.
5./ A törvény határozza meg az egyházak alkotmányjogi
minősítését (jogállását), ismerje el a jogi személyiségüket.
A törvény ismerje el minden olyan alapközösségnek jogi
személyiségét, amelyet az illető egyház saját törvénye
(alapszabálya) annak ismer el (pl.: egyházközség).
A törvény garanciális jelleggel rögzítse: az egyházak
autonómiájuk és jogi személyiségük alapján szabadon léphetnek
kapcsolatba egyházi világközpontjaikkal, testvéregyházaikkal, a
nemzetközi egyházi és társadalmi szervezetekkel. Közös feladatokra
szerveződhetnek, személyi, tárgyi, anyagi eszközeikkel részt
vehetnek minden olyan kezdeményezésben, amely nem ütközik
Alkotmányunkba, alkotmányos jogszabályainkba.
6./ A törvény nyilvánítsa ki a szülőknek, törvényes gyámoknak
azt a jogát, hogy kiskorú gyermekeik világnézeti, vallási
neveléséről döntsenek.
Ismerje el a szülőknek (törvényes gyámoknak) azt a jogát, hogy
az állam által létesített iskolák (nevelési intézmények) mellett,
más iskolákat (nevelési intézményeket) válasszanak, hogy gyermekeik
vallási és erkölcsi nevelését saját meggyőződésükkel összhangban
valósíthassák meg.
7./ A jog gyakorlása nem terjedhet ki az alkotmányos
állampolgári kötelességek teljesítése alóli mentességre.
(folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:14
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (4. rész) (OS)
|
III.
Az egyházügyek, az állam és az egyházak viszonya
1./ A törvény nevesítse az egyházügyeket koordináló állami
szervet. Határozza meg, hogy mely alkotmányos tényezőnek legyen
alárendelve.
2./ A törvény szabályozza az egyházak állami elismerésének
eljárását. Nyilvántartásba vételük alapfeltételeként kívánja meg,
hogy kinyilvánítsák: működésük során tiszteletben tartják a Magyar
Népköztársaság Alkotmányát.
Az egyház állam részéről történő nyilvántartásba vétele a
következő feltételekhez köthető:
- az egyház rendelkezzék legalább egy olyan alapközösséggel,
amelynek minimális létszáma 10 fő;
- rendelkezzen szervezeti szabályzattal (törvénnyel), mely
tartalmazza:
a/ a hitelvekre, erkölcsi tanokra, vallási szertartásokra
vonatkozó legfontosabb szabályokat,
b/ az ügyintéző és képviselő szerveket;
- az alapítók kezdeményezzék elismertetésüket illetékes állami
szervnél.
A nyilvántartásba vétellel a vallási közösség törvényesen
elismert egyházzá válik. A nyilvántartásbavétel bírósági úton
történik. Ezt a hatáskört az Alkotmánybíróság gyakorolja.
A nyilvántartásbavételt megtagadó okok:
a./ tevékenységük az alkotmányos rendet, az alkotmányos
jogszabályokat, vagy mások jogait és szabadságát sértené, vagy
veszélyeztetné;
b./ az elismerésre vonatkozó szabályok megsértése;
c./ az elismertetését kérő egyház elnevezése törvényesen
elismert egyházat sértene.
Az elismerés visszavonható, amennyiben a működés során a
nyilvántartásbavétel feltételeiként megjelölt követelményeket
megsértik, vagy tevékenységük a nyilvántartásbavételt megtagadó
okokba ütközik. (folyt. köv.)
1989. április 28., péntek 18:16
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (5. rész) (OS)
|
Az elismerés visszavonása és a nyilvántartásból való törlés,
bírósági úton történik.
Az egyház, vallásfelekezet elismerésére irányuló eljárás nem
helyettesíthető az egyesületi jog alapján történő eljárással.
A nyilvántartásbavétel megtagadásával, a visszavonással
kapcsolatos eljárási szabályokat a törvényben részletesen meg kell
határozni.
3./ Az állami szuverenítás védelme érdekében a törvény mondja
ki, hogy - az egyházak autonómiájának tiszteletben tartása mellett -
azon egyházak vezető tisztségeinek betöltéséhez, amelyek a magyar
joghatóság alá nem tartozó szervek hatáskörében vannak, az államfő
előzetes hozzájárulására van szükség.
Az önálló nemzeti egyházak korlátozás nélkül saját törvényük
(szabályzatuk) alapján választják tisztségviselőiket.
4./ A törvény mondja ki, hogy az állam anyagi támogatást
nyújthat az egyházak számára, az állami támogatás általános
szabályai szerint.
5./ A törvény biztosítsa az alap- és középfokú oktatás keretében
a tanulók részére a hittantanítás lehetőségét.
6./ A törvény nyilvánítsa ki, hogy:
- a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának
jogát korlátozó kényszert, vagy fenyegetést megvalósító magatartás,
- az egyházhoz tartozás alapján való megkülönböztetést az állam
bünteti.
7./ A törvény a jog korlátjaként mondja ki: az alapjog
gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény
elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak,
jogos érdekeinek és szabadságának sérelmével.
8./ A törvény nyilvánítsa ki, hogy az egyházak oktatási és
nevelési intézményeket jogosultak létesíteni és fenntartani, a papi
utánpótlás biztosítására, valamint a köznevelés és közoktatás
feladataiban való közreműködésük érdekében. Az oktatási intézmények
állami érvényességű bizonyítványok kiadására jogosultak,
oktató-nevelő munkájuk felett a művelődési miniszter hitelvi
kérdésekre ki nem terjedő szakfelügyeletet gyakorol. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (6. rész) (OS)
|
Az egyházak karitatív-szociális munkájuk végzésére -összhangban
az állami szociálpolitikával - intézményeket hozhatnak létre és
mőködtethetnek. A szociális és egészségügyi intézmények állami
szakfelügyeletét a szociális és egészségügyi miniszter látja el.
9./ Fogalmazza meg, hogy a vallás gyakorlását a
szociális-egészségügyi és ifjúságvédelmi intézményekben gondozottak,
a katonai szolgálatot teljesítők és a büntetésvégrehajtási
intézetekben fogva tartottak számára lehetővé kell tenni.
10./ A törvény mondja ki, hogy a benne foglalt szabályozás
valamennyi egyház számára egységes jogi norma.
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános jogi
szabályozás az irányadó.
Az egyes egyházak sajátosságaiból következő speciális
kérdésekben az állam és az egyes egyházak között - mint egyenjogú
felek szabad akaratkijelentésén alapuló szerződések - megállapodások
köthetők.
A megállapodásoknak a törvényen kell alapulniuk, és azokat közzé
kell tenni hivatalos lapban.
A törvény zárja ki annak a lehetőségét, hogy bármely állami
szerv egyoldalú jogi aktussal kizárólag csak az egyházakra vonatkozó
jogokat és kötelezettségeket állapíthasson meg.
(OS)
1989. április 28., péntek 18:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Köveces Janka Bp. IV. Pozsonyi út 2.b 89o-93o: A kislány nyert a Mozaik játékban, de a nyereményt / hátizsák + 5ooFt / rossz néyre postázták, ezért nem tudta átvenni. Azután érdeklődöm, hogy kaphatnánk meg a nyereményt? / A név most is nagyon érthetetlen volt /
- Papp Imre Miskolc 72-721: Olyan problémával hívom Önöket, ami véleményem szerint másra is tartozik. Ez a következő: feleségem GYES-n van, én egy nagy vállalatnál dolgozom. A feleségemnek kórházba kell mennie, / a kislányom 3 éves lesz, - azzal a kéréssel fordultunk a gyer¬ekorvoshoz, mivel nem tudjuk megoldani a kislány elhelyezését, vegyen engem, az apukát táppénzbe. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem lehetséges, / Nem volt ideje befejezni./"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|