|
|
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 28., péntek - A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlásának joga alapvető emberi jog. Társadalmi érdek, hogy e jog érvényesülése hazánkban is biztosított legyen. Alkotmányunk - az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről szóló fejezetben - 1949. óta rendelkezik a lelkiismereti szabadságról és a vallás szabad gyakorlásának jogáról. Az Elnöki Tanács 1976-ban törvényerejű rendelettel hirdette ki a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely kimondja: ,,Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását, vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa.,, Az Egyezségokmány értelmében a jogok gyakorlását ,,csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, az erkölcs vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek,,. Az Alkotmány, a jogalkotásról szóló 1987. XI. törvény, valamint az Egyezségokmány egyaránt előírja, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, továbbá a jogok gyakorlásának feltételeit, korlátait és érvényre juttatásuk eljárási szabályait törvényben kell megállapítani. A ma hatályos jogszabályok különböző történelmi időszakokban született eltérő jogforrási szintű szétszórt normaanyagot képeznek, amelyek nem biztosítják megfelelően az alapjog érvényesülését. Törvényi szinten csupán az 1895. XLIII. tc. 7., 8., 18. szakaszai és az 1947. évi XXXIII. tc., valamint az 1947. XVIII. tc. I. cím 2. cikke szabályozza az alapjog gyakorlásának néhány garanciális kérdését. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:09
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (2. rész) (OS)
|
I. A törvény célja Meg kell határoznia a lelkiismereti szabadság, a vallás szabad gyakorlása jogának tartalmát és meg kell teremtenie az érvényesülésükhöz szükséges garanciákat. Szabályoznia kell az állam és az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek (a továbbiakban együttesen: egyházak) viszonyát. Biztosítania kell az egyházak autonóm működésének feltételeit. A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlásának joga egymással szoros összefüggésben vannak. A vallásszabadság nem valósulhat meg a lelkiismereti szabadság érvényesülése nélkül. Ezért indokolt a két szabadságjog közös törvényben történő szabályozása. Az állam és az egyházak közötti viszony fejlődését elősegíti, ha az egyházügyek vitele szabályozott, áttekinthető. A törvény célja az is, hogy elősegítse az alapjog gyakorlása során a különböző világnézetű, meggyőződésű állampolgárok együttműködését a kölcsönös türelem, a humanista eszmék közös védelmének szellemében. II. A törvény alapelvei 1./ A törvény mondja ki, hogy: mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Fogalmazza meg, hogy a lelkiismereti szabadság a vallásszabadságon túlmenően biztosítja az egyén számára a világnézet szabad megválasztását, hogy az állampolgár bármilyen vallást gyakorolhat, azt megváltoztathatja, vallási meggyőződését el is hagyhatja. E jog lehetővé teszi, hogy az egyházak és tagjaik vallásos tanításaikat terjeszthetik híveik megtartása, új hívők megnyerése érdekében, mint ahogy megengedi a materialista és ateista világnézet terjesztését is. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:11
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (3. rész) (OS)
|
2./ A törvény szerezzen érvényt annak az alkotmányos alapelvnek, mely szerint a lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztotta az államtól. Ez az elválasztás azt jelenti, hogy az egyházak nem gyakorolnak állami funkciókat, az állam pedig elismeri és tiszteletben tartja függetlenségüket az autonómiájukat. Ugynakkor a törvény tegye lehetővé, hogy az állam és az egyházak társadalmilag hasznos célok megvalósításában együttműködjenek. 3./ A törvény mondja ki az egyházak egyenjogúságát. Az egyházak közötti mindenfajta megkülönböztetés tilos, azokat azonos jogok illetik és kötelességek terhelik. 4./ Nyilvánítsa ki a törvény, hogy világnézete, meggyőződése, vallásos hite miatt senkit, semmiféle hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illet meg. Az állampolgárok egyházhoz való tartozását az állami nyilvántartások nem tartalmazhatják. 5./ A törvény határozza meg az egyházak alkotmányjogi minősítését (jogállását), ismerje el a jogi személyiségüket. A törvény ismerje el minden olyan alapközösségnek jogi személyiségét, amelyet az illető egyház saját törvénye (alapszabálya) annak ismer el (pl.: egyházközség). A törvény garanciális jelleggel rögzítse: az egyházak autonómiájuk és jogi személyiségük alapján szabadon léphetnek kapcsolatba egyházi világközpontjaikkal, testvéregyházaikkal, a nemzetközi egyházi és társadalmi szervezetekkel. Közös feladatokra szerveződhetnek, személyi, tárgyi, anyagi eszközeikkel részt vehetnek minden olyan kezdeményezésben, amely nem ütközik Alkotmányunkba, alkotmányos jogszabályainkba. 6./ A törvény nyilvánítsa ki a szülőknek, törvényes gyámoknak azt a jogát, hogy kiskorú gyermekeik világnézeti, vallási neveléséről döntsenek. Ismerje el a szülőknek (törvényes gyámoknak) azt a jogát, hogy az állam által létesített iskolák (nevelési intézmények) mellett, más iskolákat (nevelési intézményeket) válasszanak, hogy gyermekeik vallási és erkölcsi nevelését saját meggyőződésükkel összhangban valósíthassák meg. 7./ A jog gyakorlása nem terjedhet ki az alkotmányos állampolgári kötelességek teljesítése alóli mentességre. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:14
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (4. rész) (OS)
|
III. Az egyházügyek, az állam és az egyházak viszonya 1./ A törvény nevesítse az egyházügyeket koordináló állami szervet. Határozza meg, hogy mely alkotmányos tényezőnek legyen alárendelve. 2./ A törvény szabályozza az egyházak állami elismerésének eljárását. Nyilvántartásba vételük alapfeltételeként kívánja meg, hogy kinyilvánítsák: működésük során tiszteletben tartják a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Az egyház állam részéről történő nyilvántartásba vétele a következő feltételekhez köthető: - az egyház rendelkezzék legalább egy olyan alapközösséggel, amelynek minimális létszáma 10 fő; - rendelkezzen szervezeti szabályzattal (törvénnyel), mely tartalmazza: a/ a hitelvekre, erkölcsi tanokra, vallási szertartásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, b/ az ügyintéző és képviselő szerveket; - az alapítók kezdeményezzék elismertetésüket illetékes állami szervnél. A nyilvántartásba vétellel a vallási közösség törvényesen elismert egyházzá válik. A nyilvántartásbavétel bírósági úton történik. Ezt a hatáskört az Alkotmánybíróság gyakorolja. A nyilvántartásbavételt megtagadó okok: a./ tevékenységük az alkotmányos rendet, az alkotmányos jogszabályokat, vagy mások jogait és szabadságát sértené, vagy veszélyeztetné; b./ az elismerésre vonatkozó szabályok megsértése; c./ az elismertetését kérő egyház elnevezése törvényesen elismert egyházat sértene. Az elismerés visszavonható, amennyiben a működés során a nyilvántartásbavétel feltételeiként megjelölt követelményeket megsértik, vagy tevékenységük a nyilvántartásbavételt megtagadó okokba ütközik. (folyt. köv.)
1989. április 28., péntek 18:16
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (5. rész) (OS)
|
Az elismerés visszavonása és a nyilvántartásból való törlés, bírósági úton történik. Az egyház, vallásfelekezet elismerésére irányuló eljárás nem helyettesíthető az egyesületi jog alapján történő eljárással. A nyilvántartásbavétel megtagadásával, a visszavonással kapcsolatos eljárási szabályokat a törvényben részletesen meg kell határozni. 3./ Az állami szuverenítás védelme érdekében a törvény mondja ki, hogy - az egyházak autonómiájának tiszteletben tartása mellett - azon egyházak vezető tisztségeinek betöltéséhez, amelyek a magyar joghatóság alá nem tartozó szervek hatáskörében vannak, az államfő előzetes hozzájárulására van szükség. Az önálló nemzeti egyházak korlátozás nélkül saját törvényük (szabályzatuk) alapján választják tisztségviselőiket. 4./ A törvény mondja ki, hogy az állam anyagi támogatást nyújthat az egyházak számára, az állami támogatás általános szabályai szerint. 5./ A törvény biztosítsa az alap- és középfokú oktatás keretében a tanulók részére a hittantanítás lehetőségét. 6./ A törvény nyilvánítsa ki, hogy: - a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát korlátozó kényszert, vagy fenyegetést megvalósító magatartás, - az egyházhoz tartozás alapján való megkülönböztetést az állam bünteti. 7./ A törvény a jog korlátjaként mondja ki: az alapjog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak, jogos érdekeinek és szabadságának sérelmével. 8./ A törvény nyilvánítsa ki, hogy az egyházak oktatási és nevelési intézményeket jogosultak létesíteni és fenntartani, a papi utánpótlás biztosítására, valamint a köznevelés és közoktatás feladataiban való közreműködésük érdekében. Az oktatási intézmények állami érvényességű bizonyítványok kiadására jogosultak, oktató-nevelő munkájuk felett a művelődési miniszter hitelvi kérdésekre ki nem terjedő szakfelügyeletet gyakorol. (folyt.köv.)
1989. április 28., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveire (6. rész) (OS)
|
Az egyházak karitatív-szociális munkájuk végzésére -összhangban az állami szociálpolitikával - intézményeket hozhatnak létre és mőködtethetnek. A szociális és egészségügyi intézmények állami szakfelügyeletét a szociális és egészségügyi miniszter látja el. 9./ Fogalmazza meg, hogy a vallás gyakorlását a szociális-egészségügyi és ifjúságvédelmi intézményekben gondozottak, a katonai szolgálatot teljesítők és a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak számára lehetővé kell tenni. 10./ A törvény mondja ki, hogy a benne foglalt szabályozás valamennyi egyház számára egységes jogi norma. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános jogi szabályozás az irányadó. Az egyes egyházak sajátosságaiból következő speciális kérdésekben az állam és az egyes egyházak között - mint egyenjogú felek szabad akaratkijelentésén alapuló szerződések - megállapodások köthetők. A megállapodásoknak a törvényen kell alapulniuk, és azokat közzé kell tenni hivatalos lapban. A törvény zárja ki annak a lehetőségét, hogy bármely állami szerv egyoldalú jogi aktussal kizárólag csak az egyházakra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapíthasson meg. (OS)
1989. április 28., péntek 18:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Köveces Janka Bp. IV. Pozsonyi út 2.b 89o-93o: A kislány nyert a Mozaik játékban, de a nyereményt / hátizsák + 5ooFt / rossz néyre postázták, ezért nem tudta átvenni. Azután érdeklődöm, hogy kaphatnánk meg a nyereményt? / A név most is nagyon érthetetlen volt /
- Papp Imre Miskolc 72-721: Olyan problémával hívom Önöket, ami véleményem szerint másra is tartozik. Ez a következő: feleségem GYES-n van, én egy nagy vállalatnál dolgozom. A feleségemnek kórházba kell mennie, / a kislányom 3 éves lesz, - azzal a kéréssel fordultunk a gyer¬ekorvoshoz, mivel nem tudjuk megoldani a kislány elhelyezését, vegyen engem, az apukát táppénzbe. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem lehetséges, / Nem volt ideje befejezni./"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|