Rendszerváltás és az MTI

	Heysel-per: az itélet napja (1. rész)
Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósitója jelenti: 1989. április 28. péntek (MTI-tud) - Öt hónapig tartó tárgyalás és hatheti mérlegelés után pénteken hirdetett itéletet a biróság a brüsszeli Heysel-perben. A verdiktre mindenképpen árnyat vet, hogy azóta (Sheffieldben) ujabb stadion-katasztrófa következett be, még több halálos áldozatot követelve. Az 1985. május 29-én lezajlott Liverpool - Juventus labdarugó BEK-döntőn az angol csapat szurkolóinak rohama egy szomszédos szektor olasz drukkerei ellen 39 halálos áldozattal járt és hatszáz ember megsebesült. Három és fél évvel később 24 angol ,,futballhuligánt,, és több belga szervezőt, illetve az UEFA vezetőit állitották - részben magánvádak nyomán - biróság elé. Az angolokat a televizió által végig közvetitett véres tömegjelenetek során készült videofelvételek és fotók alapján azonositották. A brüsszeli per elsősorban azt bizonyitotta, hogy igen nehéz közvetlen összefüggést találni a tömeg részeseiként mozgó egyének és az áldozatok halála között - a kollektiv felelősség elvét pedig a belga büntetőtörvénykönyv nem ismeri. A szervezők felelőssége is megoszlik, s az ügyvédek ügyesen mások védenceit vádolták. Bár a tárgyaláson számos mulasztásra derült fény, amelyek mind hozzájárultak a tragédiához, szinte lehetetlen megállapitani, ki és hol követte el a döntő hibát. Ezért előzte meg nagy érdeklődés a biróság itéletét: Richter Verlynde tárgyalásvezető birónak salamoni bölcsességről kellett tanubizonyságot tennie. Az ügyész 3-4 éves börtönbüntetések kiszabását követelte. Mindenképpen felmerül a kérdés, hogy miért éppen ezeket emelték ki az örjöngő tömegből, miért 24 és nem 240 vagy még több liverpooli került a vádlottak padjára? Az itélethirdetésre sok olasz áldozat rokona érkezett Brüsszelbe. Ők viszont kemény itéleteket vártak, és a polgári perben olyan verdiktet, amely végre kártéritést biztosit számukra. Több mint 300 ujságiró, tévés kért bebocsátást a brüsszeli biróság hatalmas szecessziós palotájának legnagyobb tárgyalótermébe, amelynek galériáját a Heysel-per első napjai után csak igen kevesen látogatták. (folyt. köv.) 1989. április 28., péntek 18:10
Vissza »

	Heysel-per: az itélet napja (2. rész)
Az igazságszolgáltatás és a sajtó reménye az volt, hogy a dráma okainak feltárásával a per hozzájárulhat ahhoz, hogy a Heysel-dráma sohase ismétlődjék meg. Sheffield borzalma azonban még a heyseli tragédiát is tulszárnyalta azóta... Ime az itélet: azt a tizennégy szurkolót, akiknek bűnösségét a tanács bizonyítottnak találta, 3-3 évi börtönre ítélték, a büntetés felének letöltését 5 évre felfüggesztették. Ezenkívül valamennyiüket 60 ezer frank pénzbirság megfizetésére kötelezték. Tíz másik angol vádlottat bizonyítékok hiányában felmentettek. Albert Roosensre, aki a kupadöntőt szervező Belga Labdarúgó Szövetség főtitkára volt a dráma idején, hathónapi börtönbüntetést szabott ki Richter Verlynden tárgyalásvezető biró, de a végrehajtást három évre felfüggesztették. A volt főtitkárnak 30 000 frank pénzbírságot kell fizetnie. Johan Mahieu százados, aki a kivezényelt csendőri erők ügyeletes parancsnoka volt, és a mérkőzésen látott először futballstadiont, 9 hónapi börtönbüntetést kapott három évre felfüggesztve - ugyancsak 30 ezer frank bírsággal. A többieket, így Michel Kensier csendőrőrnagyot, Mahieu felettesét, Jacques Georges-ot, az Európai Labdarugó Szövetség (UEFA) elnökét, és Hans Bangertert, az UEFA volt főtitkárát, Herve Brouhont, Brüsszel polgármesterét és Viviane Baro asszonyt, a főváros akkori sportfelelősét felmentették a vádak alól. Az UEFA, a belga állam és Brüsszel városa a bíróság állásfoglalása szerint nem felelős a katasztrófáért. A polgári felelősség a Belga Labdarúgó Szövetséget terheli volt főtitkára, Albert Roosens személyében. Az ítélet ötszáz oldalas indokolásában Richter Verlynden bíró és a két esküdt halált okozó testi sértés bűnében marasztalta el a 14 angolt, ám kizárta azt, hogy az elkövetésben szándékosság forgott volna fenn. Albert Roosens és Johan Mahieu százados a bíróság szerint azért felelős, mert nem gondoskodtak megfelelően az elővigyázatossági intézkedések végrehajtásáról.+++ 1989. április 28., péntek 18:33
Vissza »

	Heysel-per: az itélet napja (3. rész)
Az itéleteket indokolva Verlynden biró rámutatott: bárminő provokativ magatartás, bárminő durvaság erőszakos cselekményhez vezethet. Az angol szurkolók rohamai a szomszédos szektorban lévő olaszok ellen 1985. május 29-én este arra irányultak, hogy legalábbis ,,érzelmi sokkot,, váltsanak ki az utóbbiak soraiban, s ez vált a halálesetek és a sebesülések okává. E gyakorlati megfontolást az itéletek indokolása kiegészitétte azzal a morális tanulsággal, hogy ha a rohamozó angolok nem is akarták a tragikus eredményt, az a szándék, hogy ártsanak, nyilvánvaló volt. A bünösnek talált szurkolók mind felelősek, mivel részesei voltak a rohamnak, bármekkora is volt részvételük mértéke. Azonban, szögezte le a biró, nem lehet előre megfontolt szándékról beszélni. Nem mentőkörülmény viszont, amire egyesek hivatkoztak, hogy tudnillik alkoholos állapotban cselekedtek. A biró sorra vette az angol vádlottakat. Tizenegy esetben a biróság nem látta bizonyitottnak részvételüket, őket felmentették, 14 szurkoló viszont bünösnek találtatott - a büntetés felének felfüggesztését azzal indokolta a biró, hogy az azóta eltelt időben sokat változtak. Albert Roosens, a Belga Labdarugó Szövetség volt főtitkára abban marasztaltatott el, hogy nem tett meg minden szükséges óvintézkedést, elsősorban annak érdekében, hogy a ,,Z,, szektorba (az angolok szomszédságába) ne kerüljenek olasz szurkolók. Felrótták neki a jegyek árusitása körüli zürzavart, azt, hogy egyáltalan nem gyakorolt fölötte ellenőrzést. Pedig az incidensekre jóelőre lehetett számitani Az UEFA viszont semmiféle gyakorlati szerepet nem játszott a kupadöntő megszervezésében, azt mindig irásban vállalja magára a helyszint biztositó ország labdarugó szövetsége - adott esetben a belga szövetség -, innen a vád alá helyezett UEFA-vezetők felmentése. (folyt.köv.) 1989. április 28., péntek 22:04
Vissza »

	Heysel-per: az itélet napja (4. rész)
Mahieu századost, mutatott rá a biró, nem menti, hogy először volt egy labdarugóstadionban. Ő volt a felelős a rend fenntartásáért. Sulyos hiba volt, nem módositotta embereinek elosztását, amikor kiderült, hogy a ,,Z,, szektorba olasz szurkolók kerültek, továbbá amikor kiment a stadionból egy olyan ügyben (egy lopási jegyzőkönyv felvételére), amelyet valamelyik beosztottja is elintézhetett volna. Mig ő a jegyzőkönyvvel foglalatoskodott, a stadionban elszabadult a pokol. A biróság az áldozatok családtagjai által benyujtott polgári keresetek ügyében is döntött, megszabva a fizetendő kártéritések első - később még módosuló - összegét.+++ 1989. április 28., péntek 22:07
Vissza »