|
|
|
|
Magyarország pénzügyi helyzete
|
London, 1989. március 29. (BBC, A világ minden tájáról) - Munkatársunk Jotisky László Magyarországon interjút készített Lengyel Lászlóval, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársával. Jotisky László először azt kérdezte, hogy a jelenlegi politikai változtatások hogyan hatnak az ország súlyos gazdasági helyzetére? - A politikai élét az valóban felpezsdült. Az, hogy a pártok megjelentek a politikai élet színpadán, az valóban egy ilyen újdonság Közép-Kelet-Európában, de a gazdaságra eddig legalábbis komolyabb hatással a demokratikusabb folyamatok nem voltak. - Végeredményben miben lehetne meghatározni a gazdaság jelenlegi helyzetének az elsőrendű okait? - Ez a gazdaság olyan szerkezettel kapcsolódik a világgazdasághoz, amely a modern alkalmazkodásra képtelen. Most, 1987-ben a kormány programjában Grósz Károly azt ígérte, hogy ezt a szerkezetet átalakítani megpróbálja, és 1990-ig bezárólag egy fordulatot fog elérni a gazdaságban. Ez nem következett be - legalábbis 1988-at alapul véve. Három dolog történt 1988-ban: a vállalatok - részben nagyobb szabadságukkal élve - felélték, elkezdték felélni a vagyonukat. Második: a környezetnek, a földnek és általában a lakosság munkaerejének, életerejének a fogyása révén sikerült talpon maradni. A harmadik, hogy 1988-ban összeszedtünk egy jelentős költségvetési hiányt, egy óriási inflációs belső nyomást, amely a gazdaságban folyamatosan ketyegteti azt a bombát 1989-ben is, hogy bármikor beindulhat egy költséginfláció és egy bérinfláció spirálja - amelyet a kormány nem tud kezelni. - Hogyan látja mindennek a nemzetközi vonatkozásait? Tehát hogyan érinti Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét, hogyan érintik a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai Nyugattal és hogyan érintik a KGST-vel? - Hát a nyugati oldalról nézve, itt az 1988-as év részben szerencsés év volt kereskedelmi szempontból tekintve, mert konjunktúra volt bizonyos olyan termékek piacán, amelyet a magyar gazdaság tömegesen tudott exportálni. De azt tudomásul kell venni, hogy ezek a kedvező feltételek ezek részben a nyugati piacon abból is következnek, hogy ott már nem engedhető meg a környezetnek ilyen rongálása, mint amilyen Magyarországon. Mi pedig a környezet rombolásával exportáltunk. Viszont a nyugati piaccal kapcsolatban azzal az illúzióval le kellene számolnunk - én legalábbis leszámoltam -, hogy a működő tőke könnyen bejön ebbe az országba. A Grósz-kormánynak az a politikája, hogy megpróbált lényegében mindenkitől működő tőkét begereblyézni - és ezen belül is az az illúziója, hogy politikai okokból, elsősorban az angolszáz, ezen belül is az Egyesült Államok gazdasági köreitől kell megszerezni a fő támogatást -, ez szerintem egy év alatt bebizonyította a kudarcát. Most látjuk, hogy nagyon nagy szükség volna egy egységes programra, amely világosan kitűzné a célt, hogy mely gazdasági régiótól, azokon belül mely országoktól milyen konkrét, elsősorban vállalkozási programokra, kisvállalkozásoknak akarunk behozni működő tőkét, milyen feltételek mellett, milyen garanciákkal. Nem lehet kapkodva, nem lehet össze-vissza, egyszer ezt ígérve, egyszer amazt ígérve komolyabb tőkéhez jutni ma már a világpiacon. - Tehát ez a nyugati világpiac, ez a nyugati külföldi gazdasági kapcsolatok helyzete. Mi a helyzet a KGST-vel? Hogyan befolyásolja Magyarország részvétele a KGST-ben a gazdasági helyzetet? - A KGST-ről tudjuk, hogy pillanatnyilag negatívan befolyásolja Magyarország gazdasági jövőjét. Ebből a negatív helyzetből nagyon nehéz is kikászálódni. Ez három területen jelentkezik. Az első a nagyberuházások területe. Itt tudjuk jól, hogy a magyar nagyberuházások közül a nagymarosi beruházás - tehát a bős- nagymarosi vízlépcső építése, azután a tengizi gázvezeték-építés, Paks-II tervezése és az erre költött milliók-százmilliók mind olyan típusú beruházások, amelyeknek megtérülését gazdaságilag nem tudjuk biztosítani -, legalábbis nem ebben az évezredben. Ez az egyik probléma. Ezek a nagyberuházások ugyanakkor az ország nagy beruházásai. Nincs is más. - Ezek körülbelül hány százalékát, arányát teszik ki a beruházásoknak? - Na most, miközben általában rendkívüli mértékben leestek a nagyberuházások - soha ilyen kevés nagyberuházás nem volt - lényegében a nagyberuházásoknak ezek a döntő többségét teszik ki. Tehát ezen kívül már csak a posta kap jelentősebb beruházást, amelyből egy telefonprogram alapján kellene új telefonhelyzetet előállítani Magyarországon - ez sem sikeres különben. Lényegében 70-80 százalékban ezek az óriások viszik el a mai nagyberuházásokra fordítható Összeget. Itt a második dolog a KGST-ben, az az áruforgalom. Az áruforgalom a mindennapos áruforgalmi problémákkal jelentkezik - lényegében ez ismert: a Szovjetunió egyre kévésébe tud olyan termékekkel fizetni, amelyek a magyar gazdaságban hatékonyan felhasználhatók. Ugyanakkor a magyar gazdaság nagyvállalati egységeinek a szovjet piac irányába minden késztetésük megvan. Vagyis hogy a magyar vállalatok minden erővel a szovjet piacra, a KGST-piacra igyekeznénk, mert ott van nekünk piac, számunkra az adódik - miközben nem tudunk ellenértéket onnan szerezni. Itt jön a probléma, hogy ehhez kellene a transzferábilis rubelt konvertibilissé tenni - erről úgy tűnik, hogy le kell tennünk. Le is tett szerintem a kormányzat, hogy ezt követelje. Vagy pedig konvertibilis elszámolásúvá kell tenni, ami lehet konvertibilis forint-rubelelszámolás - tehát nemzeti valutákon való elszámolássá tenni a forgalmat - vagy pedig konvertibilis deviza elszámolását, tehát dollárforgalommá tenni a forgalmat, részben ez is lehetséges. Részben újszerű partnerforgalmat kialakítani nem könnyű. Általában mindenesetre az áruforgalmat mindenképpen csökkenteni kell. Csak azt nem tudjuk még, hogy milyen mértékben lehet ezt csökkenteni, és hogy ez milyen hatással lesz általában a szovjet-magyar - mert. itt a szovjet-magyar viszony a döntő - a szovjet-magyar viszonyra. Végül a harmadik probléma az az - és ez a döntő -, hogy Magyarország nagy gazdasági egységei egyszerűen be vannak épülve a KGST-be. Tehát hiába akarjuk mindezt megteremteni, mint az előző kettőnél mondtam - tehát a nagyberuházásokból való kivonulást, próbálni a piaci alapokra helyezni a KGST-kapcsolatokat - amíg a nagyvállalatok termelési szerkezete a KGST-hez van kötve. Tehát hogy csak úgy tudnak igazán jövedelmekhez jutni, ha a KGST-n keresztül gazdálkodnak-termelnek. Belül kell tehát megtörni bizonyos értelemben ezeknek a KGST- monopóliumoknak a hatalmát: azoknak a nagyvállalatoknak a decentralizálásával, új tulajdonosok megjelenésével, hogy ez a piaci viszony kialakulhasson. Itt - és ezzel zárnám a KGST-t -, itt egy nagy probléma, hogy a Szovjetuniónak nem azért, mert politikailag nem drukkol Magyarországnak, vagy minket bántani akarna -, a Szovjetuniónak mégis sajnos az az érdeke, hogy a kis országoktól tőkét vonjon be magához az elfogyó tőkéi helyébe. Nincs honnan máshonnan tőkét bevonni, csak a kis országokból. Csak tőlünk vonhat be. Ez egy kényszer. És ezt a kényszert nem nagyon tudjuk legyőzni. Ez szívóhatás, ami egy óriás süllyedő hajó mellett minket ér: szív- szív-szív befelé. - A magyar belpolitikából indultunk ki, és ezzel is zárnám le, ezzel az utolsó kérdéssel: a valószínűség az - a jelenlegi helyzetből ítélve -, hogy belátható időn belül Magyarországon egy új alkotmány, egy új választójogi törvény alapján olyan választások lesznek, amelyeken több párt indul, és esetleg még az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy a választások eredményeképpen több párt vesz részt az új kormány alakításában. Lát-e lehetőséget arra, hogy az esetleg majd induló pártok programjai alapján a gazdasági élet valami egész más irányt vesz? - Nagyon jó volna, ha így volna. Tehát én reménykedni ebben reménykedem. Igazán az a kérdés, hogy most, ezen a tavaszon és egész konkrétan március-áprilisban sikeresen áttör-e az MSZMP-n belüli reformszárny, amely tárgyalni akar, és amely a maga részéről a gazdasági problémákat nem a társadalom háta mögött akarja megoldani, hanem a társadalom elé akarja vinni, a parlament elé akarja vinni, amely nem eltitkolni akarja a nagyberuházásokat, hanem ezek számait oda akarja a televízió képernyőjén mindannyiunk elé vinni. Ha ez áttör, akkor ez a reformszárny tárgyalni fog még a választások előtt arról ezekkel az alternatív csoportokkal, pártokkal, hogy hogyan alakuljon ki a választójogi törvény. Mert egyáltalán nem mindegy. Lehet végül is olyan választójogi törvényt csinálni, amely ezeket az újonnan alakult pártokat teljesen szétzilálja. Tehát olyan mértékben megosztja, hogy nem lehetnek politikai erőként igazán a színpadon. Lehet azonban valóban hatékony választási törvényt is csinálni, de ez politikai kérdés. Na most ugyanez a probléma a másik oldalon is van. Vagy összeszedik magukat ezek a pártok-csoportosulások ez év tavaszig, és programjaik alapján felvetnek végre gazdasági kérdéseket amelyek a társadalmat elsődlegesen érintik, és - vagy valóban koalícióval próbálkoznak, koalícióba menni ezzel az MSZMP-vel, amely reformszárnyával megújult - vagy ha nem képes ez az MSZMP megújulni, akkor koalíciót próbálnak alkotni egymás között ha kell. Ellenzéki koalíciót, amelynek végre van gazdasági ellenprogramja. Mert azt hiszem: egy-egy párt nem. tudná megcsinálni. Itt van egy reményem, hogy ezt a szakértők - gazdasági, politikai, szociális szakértők - akik vagy az ellenzéki koalíció számára képesek megfogalmazni egy ilyen kormányzatképes programot, vagy az MSZMP reformszárnya számára képesek megfogalmazni egy ilyet - és ebből az új programból jöhet csak ki igazan az ország megváltoztatása. +++
1989. március 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Köveces Janka Bp. IV. Pozsonyi út 2.b 89o-93o: A kislány nyert a Mozaik játékban, de a nyereményt / hátizsák + 5ooFt / rossz néyre postázták, ezért nem tudta átvenni. Azután érdeklődöm, hogy kaphatnánk meg a nyereményt? / A név most is nagyon érthetetlen volt /
- Papp Imre Miskolc 72-721: Olyan problémával hívom Önöket, ami véleményem szerint másra is tartozik. Ez a következő: feleségem GYES-n van, én egy nagy vállalatnál dolgozom. A feleségemnek kórházba kell mennie, / a kislányom 3 éves lesz, - azzal a kéréssel fordultunk a gyer¬ekorvoshoz, mivel nem tudjuk megoldani a kislány elhelyezését, vegyen engem, az apukát táppénzbe. Azt a választ kaptuk, hogy ez nem lehetséges, / Nem volt ideje befejezni./"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|