Rendszerváltás és az MTI

	1919, március
Micsoda esztendő volt Hazánk, az első világháború végén évezredes története egyik legnagyobb próbáját élte meg. A kommunista és szociáldemokrata munkásmozgalom legjobbjai megérezték, hogy csak együtt van esélyük kiutat találni a vérből és nyomorból, s olyan programot fogalmaztak, amely tömegeket tudott zászlaja alá toborozni. Az első középeurópai munkáshatalom a magyar progresszió legnemesebb hagyományait őrizte . Nemzeti céljai éppúgy magukba ötvözték az európaiság eszméjét, amint az történt 1848-49-ben. Történelmietlen lenne, ha ma kérnénk számon - csaknem hét évtized megannyi tapasztalatának birtokában - az akkor elkövetett hibákat. Igazabb és teljesebb a kép, ha az azóta történtek ívét kísérjük figyelemmel. Ebben a vonulatban igaz, a Magyar Tanácsköztársaság csak egy állomás, de olyan, amelyre felfigyelt Európa is. S mint annyiszor, most is azok indultak az első vonalba, akik készek és képesek voltak magukba ötvözni egy ügy, egy nép igazságát. Talán ezért is élő mindmáig azoknak a társadalmi forradalmaknak az üzenete, amelyek a nemzet felemelkedésén munkálkodtak. A Tanácsköztársaság legjobbjai sem akartak mást. És ezért is lehetünk mi is a nemzeti megújulás mozgalmainak folytatói: tudatosan vállalt örökösei a népi, nemzeti progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Mindehhez természetesen szembe kell néznünk mindazzal, ami megoldásra vár: amin változtatni kell. Jó alap és lehetőség erre az a program, amit az MSZMP hirdetett meg alig néhány napja. Szerte az országban már vitatják és elemzik egy-egy passzusát, újrafogalmazzák gondolatait, mérlegelik a megvalósítás útját. És ez jó jel. Azt tükrözi, hogy társadalmunk felismeri az egyetemes nemzeti érdek prioritását. A Magyar Szocialista Munkáspárt megegyezést kínál a nemzet minden felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárának és szervezetének. Erre tanít bennünket 1919 példája is. (MTI-Press) ág/pé S. I. 1989. március 20., hétfő 15:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A KISZ-vállalkozások új rendje (2. rész)
A március elsején életbe lépő rendelet egyik, a vállalkozó KISZ-ről szóló fontos bekezdése szerint "a műszaki, tudományos, kutatási, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet alapszabály szerint végző társadalmi szervezet az e célokra fordított összegekkel csökkentheti vállakozói tevékenységének eredményét". Vagyis, fordítja le Farkas György, az e célokra fordított összegek után nem kell vállalkozói nyereségadót fizetni. De azt is hozzáteszi: egyelőre azt nem lehet tudni - és ez ügyben folyik az egyeztető munka -, hogy mit jelent a KISZ esetében. Végül is a tevékenységek zömét űzi a KISZ - de alapszabály szerint-e? Ez annál is inkább kérdés, mivel a KISZ szervezeti szabályzata is átalakulóban van. Hasonló problémát okoz a társadalombiztosítás is. A Társadalombiztosítási Igazgatósággal folytatott megbeszélések tárgya éppen az: milyen viszonynak minősül a munkavállaló és a munkáltató, vagyis a KISZ-tag és a KISZ-szervezet viszonya. Mert ha például az alkalmazotti kategóriába sorolják ezt a kapcsolatot, akkor 43 százalék lenne a társadalombiztosítási díj, míg a gazdasági munkaközösségek esetében csak 10 százalék. Kell-e tehát társadalombiztosítási díjat fizetnie a KISZ-nek vállakozó tagja után, és ha igen, milyen mértékben? Az sem segíti a gondok gyors megoldását, hogy a KISZ nem egyedül dönti el, hogyan minősítendők egyes tevékenységei. Például a gyermek-és ifjúságvédelmi munka felől az Állami Ifjúsági és Sporthivatalnak kell nyilatkoznia. Annyi mindenesetre bizonyosnak mondható, hogy az 1986 óta létező közösségi célú munkavállalás hagyományos formájában megszűnik. Nincs is már szükség külön formára, hiszen a rendelet kimondja, hogy a társadalmi szervezetek bevételei származhatnak gazdasági vállalkozásból is, és meghatározza, milyen általános és egységes szabályok alapján végezheti e tevékenységét a szervezet, és hogyan használhatja fel nyereségét. (folyt.) 1989. március 20., hétfő 15:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A KISZ-vállakozások új rendje (3. rész)
A KISZ-ben most ennek alapján kidolgozzák saját belső szabályozásukat, lehetőleg minél előbb, hiszen tudják, hogy szorít az idő. A jelenlegi elképzelések szerint feloldják az eddig létező belső korlátozásokat, de továbbra is megtartják a közösségi célokra elkülönítendő pénzek rendszerét. A KISZ-szervezetek dönthetik el, mennyit szánnak rá, többet vagy kevesebbet a korábbi 40 százaléknál. Újdonság lesz az is, hogy - a rendelettel összhangban - ezentúl a szervezetek vásárolhatnak termelő célú berendezéseket s nemcsak bérmunkát vállalhatnak, valamint költségeiket is elszámolhatják. A szervezeteknek idei elszámolásaikat már az új rendeletek alapján kell elkészíteniük, amit cseppet sem könnyít meg, hogy a kormányrendelet csak március elején lép életbe. A szervezetek dolgának egyszerűsítésére a KISZ minél előbb kiadja a vállakozásra is vonatkozó jogszabályokat, rövid értelmezéssel, amelyben a minisztertanácsi rendeleten kívül helyet kap a vállalkozói nyereségadó törvény néhány cikkelye, a könyvvitelről szóló pénzügyminiszteri rendelet, a társadalombiztosítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezés, és természetesen a KISZ gazdasági ügyrendje. Később, de még néhány héten bekül pedig részletesebb útmutató követi a gyorstájékoztatót. (MTI-Press) R.A. 1989. március 20., hétfő 15:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »