Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 27.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Esti panoráma:

Magyar kormányváltozás

"A Daily Telegraphban Underhill szintén kiemeli az új külügyminiszter, Horn Gyula személyét, akit - akárcsak a Times - a radikális reformok szókimondó hívének minősít. A kormányt politikai és gazdasági baklövések sorozata készteti most arra, hogy helyreállítsa hitelét - mondja a cikk, és idézi Németh Miklós miniszterelnököt, aki már a múlt hónapban felpanaszolta, hogy eddigi gárdájában az egyetértés hiánya fékezte az új átfogó gazdasági intézkedések megvalósítására vonatkozó terveinek keresztülvitelét."

Londoni Információs Fórum

München, 1989. április 27. (SZER, A mai nap) - A Londoni
Információs Fórum ülésén felszólalt Tamás Gáspár Miklós filozófus,
a Szabad Demokraták Szövetségének választmányi tagja is, aki a
magyar hivatalos delegáció tagjaként vesz részt az értekezleten. A
következő telefonjelentésben számol be a tegnapi ülésen
elhangzottakról.
    
    A sajtószabadság és a kifejezési szabadság követelését nem lehet
levenni a napirendről. Én készültem erre a tényre, ami hát persze
némi föltűnést jelentett nyilvánvalóan, hogy hát én ugyan tagja
vagyok egy magyar hivatalos küldöttségnek, de hát a magam független
álláspontját képviselem, és képviselem továbbá az egy államnak és a
pártnak el nem kötelezett újságírókat és képviselem a magyar
ellenzéket, függetlenül, hogy meglehetősen szokatlan dolog ez egy
kelet-európai delegátus részéről, és később beszélgetésekből is
kiderült az, hogy az emberek ezt egy fontos eseménynek tartották.
    
    Ugyanennél a pontnál megemlítettem azt, meg kellett említenem azt
természetesen, hogy a szomszéd országokban nem játszódtak le a
magyarországiakhoz hasonló változások, és itt meg kellett említenem
Romániát, ahol röviden tudtam csak jellemezni a helyzetet. Azzal
jellemeztem, hogy ott még nem is a kifejezés szabadságáért küzdenek
az emberek, hanem a hallgatás jogáért, azért a jogért, hogyha már
újságírók vagy írók, vagy egyetemi emberek, tudományos kutatók, ne
kelljen föltétlenül reggeltől estig Ceausescut dicsérniük nyilvános
művekben, hiszen hát ez a föltétele az egyébkénti nyilvános
megszólalásnak.
    
    Na most ennek a kitételnek a következtében aztán Magyarországot
támadták egy hosszú nyilatkozatban. A román küldött szokatlan módon
személyes szemrehányásokat intézett hozzám, mondván, hogy a
fölszólalásom mutatja, hogy én milyen magasrendű neveltetésben
részesültem Romániában és én roppantul hálátlan vagyok, hogy ezt
ilyenfajta illegális kritikával viszonzom. Erre nem én válaszoltam
viszont, hanem a kanadai küldöttség vezetője, Bayer úr, aki azt
mondta, hogy a román küldött félreérti a felszólalásom lényegét.
    
    Mint mondta, pont a kritika, az egymás bírálata a célja az ilyen
összejöveteleknek. Láthattunk aztán példákat arra, hogy ezt a
bírálatot hogyan gyakorolják mindenféle államok.
    
    Az amerikai küldöttség egyik vezető tagja, egy emberi jogi és
politikai nyomást gyakorló csoportnak a vezetője, egy szamizdatnak
a nehézségeit sorolta és a szovjet újságírók problémáit, konkrét
adatok alapján mindenféle ideologizálás nélkül. Ezt a másik fél,
habár már nem is tudtam melyik a másik fél, mert például nem is
tudom én melyik félhez tartozom itt ebben a dologban. A másik
diplomáciai küldöttség vezetője egy világnyelven, ez az orosz volt,
egy hosszú kirohanást rendezett a Szabad Európa Rádió ellen a
szokásos érvekkel, amelyek lényege az volt, hogy a Szabad Európa
Rádió nem informál, nem kommentál, hanem lázadást szít és semmi
mást nem lát csak a másként gondolkodókat és az ellenzékieket, és
így tovább, és hogy milyen egyoldalú a Szabad Európa Rádió, szemben
más rádióállomásokkal. Igen népszerűtlen fölszólalás volt, és az
egyik küldöttség egyik tagja azt mondta, hogy ez egyoldalúság abból
következik, hogy a Szabad Európa Rádiót nem engedik be
Csehszlovákiába, sem egy sor más országba. +++


1989. április 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Hat éves gyermekem megkérdezte: Anya, mi az a munkásőr? Én nem voltam túl jó kedvemben, legyintettem és azt feleltem: Hát azok a szürkeruhások. Gyermekem válasza ismét egy kérdés volt: és őrzik a munkásokat? ZENÉS ÜZENET"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD