Rendszerváltás és az MTI

	Csehszlovákiai nemzetiségek
Láng Judit az MTI prágai tudósítója jelenti: Prága, 1989. április 27. csütörtök (MTI-TUD) - A csehszlovákiai nemzetiségekről és etnikai csoportokról is szó volt azon a szemináriumon, amelyet a bécsi utótalálkozó eredményeiről rendezett csütörtökön Prágában a csehszlovák közvélemény emberi jogi és humanitárius együttműködési bizottsága. (A bizottságot tavaly decemberben a csehszlovák közvélemény képviselőinek az emberi jogok egyetemes nyilatkozata évfordulója alkalmából tartott fórumán hozták létre, hogy elősegítse az emberi jogok hatékonyabb érvényesülését Csehszlovákiában és a világ más országaiban.) A tanácskozás résztvevői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a nemzetiségekről szóló, a csehszlovák alkotmány részét képező, úgynevezett alkotmánytörvény minden tekintetben bevált, összhangban van a nemzetközi megállapodásokkal. Azt hangoztatták, helyesen érvényesül a nemzetiségek fejlődése és közeledése, nincs szükség az alkotmánytörvény megváltoztatására. A szeminárium résztvevői szerint csak a törvény végrehajtási rendelkezéseiben kell néhány jogi és tárgyi jellegű problémát megoldani. (Emlékezetes, hogy a csehszlovák alkotmánytörvény államalkotó tényezőnek tekinti a nemzetiségeket és biztosítja számukra az anyanyelvi oktatás, az anyanyelvi kulturális élet és hivatalos nyelvhasználat, az anyanyelvi tömegtájékoztatás, valamint a nemzetiségi kulturális szövetségekben való társulás jogát.) A prágai szemináriumon Jozef Blahoz, a bizottság tagja, a csehszlovák tudományos akadémia állam- és jogtudományi intézetének az igazgatója, a bécsi utótalálkozóval kapcsolatban részletesen foglalkozott az emberi jogok helyzetével Csehszlovákiában. Elmondotta, az emberi jogokat tekintve a csehszlovákiai törvények és jogrendszer többnyire megfelelnek az ország nemzetközi kötelezettségeinek, főleg a szociális és gazdasági jogok területén pedig túlmennek azokon. Ugyanakkor megemlítette, a törvények végrehajtási utasításai és más szabályozások sok esetben - és itt példaként az egyesülés, gyülekezés, illetve a mozgásszabadság jogát hozta fel -, szűkítik és korlátozzák az állampolgárok alkotmányos jogait. Felhívta a figyelmet, hogy viszonylag kevés és túlságosan általános megfogalmazású törvény van, ezzel szemben sok a végrehajtási utasítás és más előírás. Ezzel a jogi szabályozás súlypontja az alacsonyabb szintekre tolódik át és az eredeti célkitűzés, a jogbiztonság erősítése helyett jogi bizonytalanság jön létre - mondotta. +++ 1989. április 27., csütörtök 21:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »