Rendszerváltás és az MTI

	Jugoszláv álláspont a szocialista országok reformjairól
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 1989. április 27. csütörtök (MTI-tud) - A kelet-európai szocialista országokban - a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon -, valamint Kínában megkezdett reformokról tárgyalt csütörtöki belgrádi ülésén Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatainak szövetségi társadalmi bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény aláhúzta, hogy a bizottság értékelése szerint a mai világ legjelentősebb és legmélyebb belpolitikai változásai ezekben az országokban mennek végbe. A reformok a piacgazdaság létrehozására, a demokrácia kiszélesítésére és a Nyugat felé történő politikai, gazdasági nyitásra összpontosulnak. A szocializmus régi modellje válságba jutott, s a peresztrojka a szocializmus megújításának komplex folyamata. Ez a folyamat azonban nem fájdalommentes. A vele szemben tapasztalható ellenállásért nem szabad egyedül az ,,apparátust,, hibáztatni. A helyzet sokkal bonyolultabb, a társadalom minden rétegében jelentkeznek dilemmák és ingadozások. Az emberek milliói hosszú éveken át megszokták a teljes foglalkoztatottságot és a szinte változatlan árakat. A peresztrojka nagyobb távlatokat ígér, de bizonyos kockázatokat is vállalni kell. A bizottság úgy véli, döntő láncszem a szocialista országok uralkodó pártjai szerepének átértékelése, márcsak azért is, mert társadalmi tekintélyük kisebb-nagyobb mértékben megingott és súlyos megpróbáltatásokat élnek át. A jugoszláv értékelés rámutat, hogy a szocialista országokban végrehajtott reformok nemcsak egymás közötti kapcsolataikra gyakorolnak nagy hatást, hanem a nemzetközi helyzet alakulására is. A Szovjetunió természetesen érdekelt a peresztrojka sikerében, de a többi szocialista országra nem erőszakolja rá a maga megoldásait. Ez új lehetőségeket teremtett arra, hogy megszünjék a tömbök szembenállása, növekedjen az ENSZ és az el nem kötelezett mozgalom szerepe és fokozódjon az enyhülés. Jugoszlávia - amely az ötvenes években elsőként szakított a dogmatikus gyakorlattal és reformokba kezdett - napjainkban nem szolgálhat példaként a kelet-európai reformerők számára. Belső problémáinak megoldásával kell törődnie, s ezzel párhuzamosan az eddiginél fokozottabban ki kell használnia a kedvező légkört arra, hogy fejlessze együttműködését mind Nyugat-, mind Kelet-Európával - állapította meg végül a bizottság. +++ 1989. április 27., csütörtök 19:04
Vissza »