|
|
|
|
Gorbacsov-zárszó (5. rész)
|
Az embereket joggal háborítja fel a hanyagság és pazarlás - hangsúlyozta a szovjet vezető, s következetes fellépést sürgetett az ilyen jelenségek ellen. Említést tett a befejezetlen beruházások súlyos terhéről, s megállapította: három év alatt 30 milliárd rubellel nőtt ezek értéke, s ma már az éves állami beruházások értékének négyötödét is eléri. Csak tavaly 41 százalékkal nőtt az új beruházások száma. A felháborodásra okot adó tények közül Gorbacsov megemlítette az egyszer használatos fecskendők és injekciós tűk hazai gyártásának kérdését. A tömeges gyártásról még 1986-87-ben született döntés, de több miniszter felelőtlen hozzáállása következtében azt nem sikerült megvalósítani. Mi több, csaknem 30 millió fecskendőt importáltak, tűk nélkül, s mivel a szovjet vállalatok nem tudták megszervezni az injekciós tűk gyártását, semmi jobbat nem tudtak kitalálni az illetékesek, mint azt, hogy a fecskendőket injekciós tűk nélkül küldték szét az ország egészségügyi intézményeinek. Az SZKP KB főtitkára bírálta a mosóporellátás hiányosságait, emlékeztetve: egyes helyi szervek már arra kényszerültek, hogy megszervezzék a szappan és a mosópor kisipari módszerekkel történő gyártását. A párt jelenlegi szerepét értékelve Gorbacsov hangsúlyozta: - Nem értek egyet azokkal a szélsőséges ítéletekkel, hogy a párt majdhogynem elveszti pozícióit az országban, hogy vitaklubbá alakult át stb. A központ gyengeségére, határozatlanságára célozgatnak. Úgy vélem, hogy egyes elvtásak az éles kanyarhoz érve elvesztik magabiztosságukat, feladják pozicióikat. Ez pedig elfogadhatatlan. A főtitkár ennek kapcsán viszont megértéssel fogadta a vitában elhangzott felszólalásokat, mivel az érintettek tájékoztatni kívánták minderről a KB-t, a PB-t, úgy adva közre az információkat, hogy az felkeltse a figyelmet. Mindezt pártszerűen fogom fel, olyan párbeszéd ez, amire szükség van, hiszen hol beszéljenek erről a párt sorsa iránt aggódó emberek, ha nem a Központi Bizottságban. Gorbacsov rámutatott, hogy az átalakítás a nép öntudatának gyors növekedésével járt, majd emlékeztetett: az első szakaszban a demokratizálás folyamatát nagymértékben a párt kezdeményező, gyakorlati munkája szabta meg, az mintegy felülről történt. Most viszont ezt a folyamatot döntően az alulról jövő erőteljes mozgás, a dolgozók legszélesebb tömegeinek mozgalma jellemzi, s ez a legfőbb. Ennek kapcsán utalt arra, hogy példa nélkül álló, demokratikus választási kampányt kellett lefolytatni, s ennek tudatában mégsem készültek fel megfelelően az új körülmények közötti munkára. (folyt.)
1989. április 27., csütörtök 11:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|