|
|
 |
|
 |
SZKP KB - vita (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. április 27. csütörtök (MTI-tud.) - Két nappal az SZKP Központi Bizottságának soron kívüli ülése után, a vita teljes anyagának közzétételével világossá vált: több történt kedden, mint egyszerű generációváltás. A húsz felszólaló többsége kemény kritikával és önbírálattal beszélt az átalakítás több mint négy évének legfájóbb gondjairól, átfogva a párt és a társadalom, a gazdaság és a belpolitika szinte egész problémakörét. A napilapok ismertetik Mihail Gorbacsov zárszavát, a Pravda pedig emellett - mind eddig szokatlan módon - nyilvánossagra hozta a vitában elhangzott valamennyi felszólalás teljes szövegét is.
A március végi választások néhány tapasztalatából indult ki
Ratmir Bobovikov, a KB póttagja, a vlagyimiri területi pártbizottság
első titkára, amikor azt mondta, hogy még éreztetik hatásukat a
pangás évei. A pártbizottságok sok helyütt nem találták meg a
választás előtt a megfelelő taktikát. A mai gondokat felvázolva
rámutatott, hogy a gazdasági változások elmaradnak a politikaiak
mögött, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A lakossági
pénzjövedelmek ez év elején négyszer nagyobb ütemben nőttek, mint a
termelés mennyisége, s kétszeresen haladják meg a munka
termelékenységének növekedési ütemét. Az árufedezet nélküli
pénztömeg elmélyítette az áruhiányt, az inflációs folyamatokat és
szociális feszültséget teremtett.
Aggasztónak nevezte, hogy a választásokon kevés munkást
választottak képviselővé, s ezért azt javasolta, hogy határozzanak
meg pontos keretet arra, hány munkásküldötte legyen a
törvényhozásnak, és csökkentsék a társadalmi szervezetek által
betölthető mandátumok számát.
Ő hozta szóba először - s többen csatlakoztak hozzá -, hogy a
televízió egyik legnépszerűbb műsorában, a pénteken késő esténként
jelentkező (és Magyarországon is látható) Vzgljad műsorában éppen
Lenin születésnapján javasolta Mark Zaharov színházi rendező,
távolítsák el Lenint a mauzóleumból, s az építményből csináljanak
pantheont.
Felszólalása végén tomácsolta a környezetében élők kérdését - a
párt vezető munkatársai, s itt a PB-ből Vagyim Medvegyevet és
Alekszandr Jakovlevet említette név szerint, miért nem vesznek részt
személyesen a gyűléseken, hogy visszaverhessék az ideológiai
ellenfelek érveit? (folyt. )
1989. április 27., csütörtök 15:52
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - vita (2. rész)
|
Az átalakítás egyik legfőbb vívmánya, hogy mozgásba hozta az
emberek állampolgári aktivitását. Ezzel együtt azonban a politikai
helyzetben nyugtalanító jelenségek is tapasztalhatók - kezdte
hozzászólását Alekszej Mjasznyikov KB-tag. A munkásember a
nemzetiségi ürüggyel jelentkező feszültségekről, a ,,nem hivatalos,,
szervezetekről beszélt. Szükségesnek tartja, hogy a társadalom végre
megszabaduljon az üres szólamoktól és szélsőséges elemek felelőtlen
akcióitól. A kibontakozóban levő demokráciának megfelelő jogi
védelemre van szüksége mind az átalakítás nyílt vagy leplezett
ellenfeleivel, mind a szovjet- és szocializmusellenes erőkkel
szemben - mondta. Kitért arra is, hogy milyen esetleges és
fogyatékos a párttagság és a vezetők kapcsolata. Ő egyebek között
ezzel hozta összefüggésbe a leningrádi párt- és tanácsi vezetők
gyenge választási szereplését.
Mintegy szavaira is reagálva szólalt föl Jurij Szolovjov, a PB
póttagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Elsőként
azt hangoztatta, hogy noha a hat leningrádi városi és területi párt-
és tanácsi vezető mindegyike vereséget szenvedett a választásokon, a
leningrádiak támogatják az átalakítás politikáját. Ugyanakkor
számításba kell venni az emberek növekvő aggodalmát. A roppant
gazdagságú országban rosszul élünk - hangoztatta Szolovjov.
Egy helyben topog a gazdasági reform, a negatívumok egyelőre
felülmúlják a pozitívumokat. A hatóságok diktátuma visszatartja a
hatékony gazdálkodási formákra való átállást. A leningrádi
pártvezető a munkások többségének véleményét továbbítva
kijelentette, hogy az elmúlt évek változásai csak a
szövetkezetieknek hoztak kedvező eredményeket, és azoknak, akik
spekulációkra, mesterkedésekre játszanak.
Sietett hozzátenni, hogy mindezzel nem akarja elhárítani a
leningrádi vezetők felelősségét. Kitért arra is, hogy sok ember
párttagsági könyvvel a zsebében nyíltan fellép az SZKP ellen.
Végezetül sok leningrádi nevében javasolta; hívják össze a munkások
képviselőinek országos kongresszusát.
Gejdar Alijev, egykori azerbajdzsáni köztársasági első titkár a
sajtóban az utóbbi időben személyét ért bírálatokkal foglalkozott, s
azokat objektivitást nélkülözőnek, tendenciózusnak, bizonyíték
nélkülieknek nevezte. Elutasította azt is, hogy a karabahi válság
kiéleződésének okait az ő hivatali idejével hozzák összefüggésbe.
(folyt.)
1989. április 27., csütörtök 15:58
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - vita (3. rész)
|
Mint mondta, ő 1982-ben távozott a köztársaságból, s a karabahi
események csak 1988-ban kezdődtek. Alijev kijelentette, hogy az ő
idején a nemzetiségi kapcsolatokban nem voltak negatív jelenségek.
Mint hozzátette, ezzel nem akarja azt állítani, hogy a korábbi
karabahi vezetés nem követett el hibákat, de vétek lenne tagadni
eredményeiket.
Az átalakítás jelszavával, a nyilvánosság és a demokrácia
felhasználásával bizonyos személyek és csoportosulások nem is
annyira az átalakítás eszméjéért, mint inkább a politikai vezetésért
folytatnak harcot - mondta Valerij Szajkin, a moszkvai Városi Tanács
VB elnöke. Ezek demagóg céljaikra felhasználják az ország
nehézségeit.
Ő is érintette a pénzjövedelmek és a termelési eredmények
közötti szoros összefüggés hiányát, hozzátéve, hogy szerinte a
helyzet a szövetkezeti jövedelmek terén még tarthatatlanabb. A
vállalatoknál tapasztalható gazdasági helyzetet, a terv-,
szerződéses, termelési és pénzügyi fegyelem megsértését is
figyelembe véve rajzolható meg az a helyzet, melynek eredményeként
az üzletek polcai félig csupaszok, általános a hiány, növekszik az
infláció és süllyed a nép életszínvonala.
A választások tapasztalatait érintve úgy vélekedett, hogy a
kampány megmutatta: a társadalom bizonyos köreiben a politikai
kultúra színvonala még nem megfelelő.
Vlagyimir Kalasnyikov, a volgográdi területi pártbizottság első
titkára az elmúlt hónapok eseményei alapján úgy vélekedett, hogy
csökkenni kezdett a párt hitele a nép előtt, mindenekelőtt azért,
mert lassan történik meg a nép igényeit kielégitő fordulat a
gazdaságban. A hatóságosdit jól érzékelteti, hogy a terület több
problémáját csak akkor sikerült orvosolni, amikor Gorbacsov
főtitkárhoz vagy Rizskov miniszterelnökhöz fordultak sérelmeikkel.
Határozottan el kell utasítani azokat a KB ülésen is
megmutatkozó probálkozásokat - szögezte le -, hogy a választási
sikertelenséget csak a központ hibáival, a demokratizálás
fogyatékosságaival, a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységével
magyarázzák. (folyt.)
1989. április 27., csütörtök 16:04
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - vita (4. rész)
|
Bobovikov javaslatával ellentétben azt indítványozta, hogy ne
csökkentsék a társadalmi szervezetek mandátumkeretét, de arra
ügyeljenek, hogy e kereten belül megfelelő legyen a munkások aránya.
Abdul Vezirov, az azerbajdzsáni KP KB első titkára arról
beszélt, hogy a jól végig vitt választási kampány eredményeként a
köztársaságban 98,5 százalékos volt a részvétel, a párt valamennyi
jelöltje megkapta a szavazók támogatását, s a küldöttek 35 százaléka
munkás. Visszautasította az emiatt a köztársasági pártszervezetnek
címzett bírálatokat. Saját tapasztalatok birtokában emlékeztetett
rá, hová vezethet a demokrácia, ha nem tartják tiszteletben a
törvényességet. Ő is szükségesnek tartja az átalakítás megvédését az
ellenfelek nyílt támadásával szemben. Egyidejűleg óvott a másik
szélsőségtől is. Mint mondta, nem szerezhetők hívek az
átalakításnak, ha az az elv érvényesül, hogy aki nincs velünk, az
ellenünk van. Vezirov javasolta, hogy a közeljövőben hívják össze a
kerületi első titkárok országos tanácskozását, s azon tekintsék át a
párt munkastílusával, - módszerével kapcsolatos kérdéseket.
Alekszandr Akszjonov, az Állami Televiziós és Rádiós Bizottság
elnöke többek felvetésére válaszul önkritikát gyakorolt a Vzgljadban
sugárzott, s Lenin emlékét sértő interjúért, amely előre
kiszűrhetetlen volt, minthogy a műsor élő adásban ment.
A kemerovói területi pártbizottság első titkára, Alekszandr
Melnyikov elutasította azt a széles körben dívó beállítást, amely a
pártapparátusban dolgozókat azonosítja a bürokráciával. A bürokrácia
ellen sikeres harcot csak a párt és a párt sajtója folytathat -
mondta. Arra a paradox helyzetre hívta föl a figyelmet, hogy a
bürokrácia elleni harc jelszava gyakorlatilag a bürokrata apparátust
hízlalta.
Szükségesnek tartotta, hogy a márciusi plénumon felállított
bizottság (amely Borisz Jelcin ügyében folytat vizsgálatot)
terjessze ki tevékenységét a KB-titkárokra, a pártapparátusban
dolgozókra. Javasolta, hogy a bizottságban csak munkások vegyenek
részt, s keressenek választ olyan kérdésekre, hogy miként
kerülhetett veszélybe a Szovjetunió egysége, mit tesznek a
pártmunkások azért, hogy a pártnak szilárd utánpótlása legyen,
hogyan járulnak hozzá a sajtószervek KB-tag vezetői ahhoz, hogy
megfelelően népszerűsítsék a párt alapvető eszméit, az ideológiai
meggyőződést és a pártfegyelmet? (folyt.)
1989. április 27., csütörtök 16:17
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - vita (5. rész)
|
A helyzet nyugodtan jellemezhető úgy, hogy az átalakítás
eszméjét a társadalom többsége támogatja, de nem szabad szem elől
téveszteni a feladatok végrehajtásakor jelentkező súlyos problémákat
- kezdte hozzászólását Valentyin Meszjac, a moszkvai területi
pártbizottság első titkára. A szavak és a tettek közötti távolság, a
gazdasági reform kibontakoztatásának nehézségei, a szövetkezeti
mozgalommal kapcsolatos tévedések, a lakosság élelmiszerekkel,
árukkal, szolgáltatásokkal való ellátásának megromlása, a bűnözés
növekedése mind olyan tényező, amelyet a konzervatívok és a
felelőtlen elemek haladéktalanul saját céljaikra használnak. Ezek a
problémák kerültek felszínre a választások előkészítésekor, vagy a
baltikumi, örményországi, grúziai eseményekkor.
Vlagyimir Melnyikov, a Komi területi pártbizottság első titkára
a tényleges eredményeket elismerve hozzátette; nincs alapja annak,
hogy egészében derűlátóan értékeljék az átalakítás menetét. A
mindennapok valóságává váltak a tömeges munkamegtagadások, az
éhségsztrájkok, az engedély nélküli tüntetések, sőt a sztrájkok. Az
ilyen akciókra való felszólításoknak jó táptalaja, hogy sok ember
elvesztette a holnapba vetett hitét.
Az emberek ugyanis értik - folytatta Melnyikov -, hogy mai
problémáik közül sokat már nem lehet a pangás éveinek számlájára
írni. El kell ismernünk, hogy az átalakítás éveiben követtünk el
szép számmal hibákat, s nem elég csak igazat mondani, hanem meg is
kell nevezni a hibák tényleges elkövetőit.
A kormány és a Központi Bizottság annak idején nem tárta fel
teljesen a valódi helyzetet vagy egyszerűen nem volt mersze
elismerni, hogy a nyolcvanas évek közepén az ország nem válság
előtti állapotban, hanem igazi válságban volt.
Az ország lakosságát meg kell ismertetni a teljes igazsággal, s
meg kell vitatni a pénzügyi helyzet javításának és a fogyasztói
piacon kialakult helyzet megváltoztatásának alternatív programját.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a központi pártapparátusban
dolgozók gyakran megfésülik a ,,lentről,, jövő információkat, s így
a főtitkár sem a valóságnak megfelelő információkat kapott.
A felszólaló kitért arra is, hogy a falvak lakosságának
életszínvonala alatta marad a városlakókénak, s ez az autonóm
köztársaságokban különösen kötődik a nemzetiségi gondokhoz. +++
1989. április 27., csütörtök 16:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|