Rendszerváltás és az MTI

	A moszkvai "reform-fogyókúra" (1.rész)
1989. április 26. (MTI-PRESS) - Kevés szovjet pártplénumot előzött meg - odahaza és külföldön - akkora várakozás, mint a mostanit, és mégis: ritkán voltak olyan szűkszavúak és visszafogottak az előzetes elemzések, mint most. Az utóbbi hetek történései ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy a szovjet vezetésnek lépnie kell. Lépnie, de merre? Előre, vagy a visszarendeződés irányába? Tbiliszi és a Baltikum, a nem egyszer váratlan eredményt produkált választások és a moszkvai tüntetések: csak néhány jelzésszerű utalás a lépéskényszer okaira. Alig több mint négy évvel a - gorbacsovi éra - kezdete után a mérleg világos: külföldön, a külpolitikában jelentősek az eredmények, a Szovjetuniónak - mint a szocializmus nevében folyó reformok zászlóvivőjének - a presztizse gyarapszik; ugyanakkor odahaza csekély a változások anyagi alapja. Továbbra is fő gond az ellátás, a gazdasági szférában még nem jelentkezik markánsan a reform gyakorlata. Megtorpant a gazdasági növekedés, gondok vannak az államháztartás egyensúlyával épp úgy, mint a külkereskedelemmel és a fizetési mérleggel. Mindezt tetézi a nacionalizmus - pontosabban a különböző nacionalizmusok - térhódítása, az évszázados gyökerekkel rendelkező nemzeti indulatok kitörése a perifériákon és a központban is. Rendőri erőkkel, desszant alakulatokkal nem tartható féken sokáig az indulathullám, és mindenképpen felvetődik a nálunk is jól ismert kérdés: vajon a sokasodó bajok a ,,peresztrojka,, és a ,,glasznoszty,, szülöttei-e? Vagy pedig a négy éve megkezdődött belső és külső nyitás csak szabad kitörési lehetőséget adott a fedőt emelgető gőznek? Nem kétséges, hogy az SZKP-ban különböző szinteken jelenlevő fundamentalista erők már jó ideje sokallják, míg a pártban és párton kívül tevékenykedő radikálisok keveslik mindazt ami történik; az utóbbiak a fontolva haladás helyett gyorsabb haladást sürgetnek. Milyen eredménnyel kecsegtet ez a kötélhúzás, és hogyan reagál minderre az ottani reformcentrum? A keddi KB-ülés mindenekelőtt személyi döntéseivel nyújt legalábbis utalást a "hogyan tovább?"-ra. A régi gárdához tartozók egész légiója vált meg - a korábban megszokott gyakorlatnak megfelelően korára és egészségi állapotára való hivatkozással, ám emberemlékezet óta példátlan tömeges visszavonulás formájában - a KB-tagságtól, illetve a Központi Revíziós Bizottságban betöltött funkciótól. (folyt.) 1989. április 26., szerda 14:21
Vissza » Folytatásokkal »