Rendszerváltás és az MTI

	felcím: Feneketlen zsák vagy jámbor fejőstehén főcím: A költségvetés reformja
Az elmúlt években, hónapokban a költségvetés szó furcsa jelentésváltozáson ment át az emberek szemében. Elvesztette eredeti értelmét, és valamiféle mítikus, kétarcú szörnyeteggé növekedett: egyik arca a mindent felhabzsoló moloché, aki kiszívja a társadalom utolsó garasait is, a másik pedig azé a szerencsétlen mitológiai királyé, akinek a kezében az arany és az igazgyöngy értéktelen kaviccsá változik. Ez a kép hamis. De az bizonyos, hogy az állami költségvetés rendszere, amely egy egészen más gazdasági-politikai közegben alakult ki - nem tartható fenn tovább. Ezért az ország előtt álló reformfeladatok közül talán a legfontosabb és legsürgetőbb a költségvetés reformja. alc. Radikálisan csökkenteni kell az állam jövedelemelosztó szerepét Az Országgyűlés várhatóan a májusi ülésszakon tárgyalja meg a költségvetési reform koncepcióját. Az ebben foglalt célokat röviden az alábbiakban próbáljuk meg összefoglalni. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságban, a vállalkozási, tehát a piaci, vagy ha úgy tetszik, a versenyszférában alaposan csökkenteni kell az állam jövedelem-újraelosztó szerepét. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a hagyományos - mondhatni, klasszikus - állami feladatokra, tehát az igazgatásra, a rend- és jogvédelemre, valamint a védelemre fordított kiadások összegét is. Nem tartható fenn a mai rendszerű - és arányú állami kötelezettségvállalás az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás területén sem. Napjainkban az állam jövedelmei, illetve a vállalt kötelezettségekből adódó kiadások túlságosan centralizáltak - az állami költségvetésbe -, ugyanakkor rendkívül decentralizáltak - az elkülönített állami pénzalapokba. Ezt az ellentmondást a reformnak fel kell oldania. A költségvetési szervek intézményi gazdálkodása jelenleg nagy mértékben a pénzügyi, illetve a "szakmai" irányítástól függ. Ezt a függőséget lazítani kell, és meg kell teremteni az egészségügy, az oktatás tényleges önállóságának, a társadalombiztosítás és a tanácsok valós önkormányzatának gazdálkodási feltételeit. (folyt.) 1989. április 26., szerda 11:44
Vissza »

	Feneketlen zsák 2.
A költségvetési reformnak az egész államháztartásra ki kell terjednie; az állami költségvetés szűkebben vett területei mellett az elkülönített állami pénzalapok és egyéb állami kötelezettségek - így például, az Állami Fejlesztési Intézet által átvállalt vállalati adósságok -, a társadalombiztosítás és a tanácsok területét is át kell fognia. alc. Piaci eszközök szerepének növekedése A legfontosabb cél az, hogy kialakuljon a gazdaságnak egy olyan, kifejezetten pénzügyi eszközöket alkalmazó irányítási rendszere, amely az államháztartás kívánatos egyensúlyát, a hiány csökkentését piaci finanszírozási eszközökkel biztosítja. E célok elérése érdekében a költségvetési reformnak olyan, a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokon alapuló piacgazdaság modelljét kell megteremtenie, amelyben az árak - és az árakban foglalt jövedelmek -, a bérek és a vállalkozói nyereség valóságos gazdasági tényezők. Tehát a piacon elfogadott teljesítmény, hatékonyság alakítja, formálja és osztja el a jövedelmeket; a termelési tényezőket - a munkaerőt, a tőkét, a természeti kincseket az importot, illetve az ehhez szükséges konvertibilis devizát, és így tovább - a piacon lehet megszerezni. Értéküket a piac határozza meg. Ebben a modellben az állam szerepe a jövedelmek központosításában és újraelosztásában az értéktartó társadalmi ellátásokra: a klasszikus állami feladatokra - köztük az igazgatásra, a védelemre -, az infrastruktúrára és az úgynevezett makrostruktúra átalakításával kapcsolatos feladatokra korlátozódik. Az elosztásra - befektetésre - kerülő jövedelmek túlnyomó többsége a piac értékítélete alapján, a vállalkozásokon, illetve a lakosság, az állampolgárok személyes közreműködésével kerül be, vesz részt az újraelosztás folyamatában. Ebből következik, hogy a különböző tulajdonformák működését, a gazdaságban játszott szerepét csakis a hatékonyságon alapuló piaci ítélet szabja meg. Nem befolyásolja állami szabályozás, tehát a társadalmi-gazdasági folyamatokat - központi szervezés helyett - a társadalom önszerveződése irányítja. alc. A felszabaduló források sorsa Az állam visszavonulása, a gazdasági folyamatokba való beavatkozásának jelentős mérséklődése révén felszabaduló forrásokat az értéktartó társadalom-, illetve szociálpolitika feladatainak ellátására lehet átcsoportosítani. (folyt.) 1989. április 26., szerda 11:44
Vissza »

	Feneketlen zsák 3.
Egy részük pedig - a feladatok egyidejű leadásával - a lakossági, illetve a vállalkozási szférába kerül. A "felülről" diktált jövedelemszabályozást, -elosztást felváltja egy piaci alapokon álló jövedelemelosztás. Ez pedig az állam, a vállalkozások és a lakosság szabályozott együttműködése során alakulhat ki. A munkaerő újratermelésének költségeit a mainál nagyobb mértékben kell - közvetlenül vagy közvetve - az egyénnek viselnie, de ennek megfelelően változik a jövedelmi helyzete is. A társadalmi jövedelmek - a pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások - javára kialakult szélsőséges helyzet a jövedelemelosztásban éppen ellenkezőjére fordul. A költségvetési reform végrehajtása során az államháztartás bevételeit egyre növekvő mértékben szabályozzák majd törvények, és a kiadásokat pedig a jelenleginél sokkal pontosabban körülhatárolt állami feladatok, illetve törvények határozzák meg. Így aztán az úgynevezett fiskális és monetáris - a kincstári, és a pénzügyi - területek között világos feladatmegosztás jön létre. Megszűnik a költségvetés "feneketlen zsák", illetve, a másik oldalról, a "jámbor fejőstehén" értelmezése. Világos, egyértelmű, és törvényekkel körülbástyázott állami költségvetési rendszer születik, amely alapja és ösztönzője lehet a további reformfolyamatoknak. (MTI-Press) 1989. április 26., szerda 11:45
Vissza »