Rendszerváltás és az MTI

	Új törvények, új magyar alkotmány - - Kilényi Géza előadása Bonnban
Köln, 1989. április 13. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Kilényi Géza, magyar igazságügyminiszter-helyettes nyugati tanulmányútja során az Amerikai Egyesült Államok után a Német Szövetségi Köztársaságba is ellátogatott. A miniszterhelyettes utazásának célja, hogy az új magyar alkotmány előkészítésének keretében megismerje a különböző országok tényleges politikai gyakorlatát, a politikai élet kulisszatitkait. A magyaroknak ugyanis - Kilényi Géza szavai szerint - meg kell tanulniuk olyan politikai játékszabályokat, amelyeket nem ismernek, mert az elmúlt négy évtizedben nem volt szükség ezeknek az ismeretére. Az igazságügyminiszter-helyettes a bonni magyar nagykövetségen tartott előadást. Erről hallanak most egy beszámolót: - Kilényi Géza szólt arról, hogy az igazságügyi tárca lázas tevékenységet folytat és törvényt törvény után alkot. A politikai pártokról és az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezeteket említette elsősorban. Persze az informatikáról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nemzetiségiek jogairól szóló, valamint a demokratikus sajtóval kapcsolatos törvények is bizonyítják, hogy a miniszter-helyettes és munkatársai nem panaszkodhatnak munkanélküliségről. Kilényi Géza ismertette az új magyar alkotmány alapgondolatainak vezérszavait, melyek a készülő alkotmány kontúrjait és irányultságát vázolják fel. És ezek bizony figyelemre méltók: a népszuverenitás, demokrácia, politikai pluralizmus, a hatalmi ágak megosztási elméletének elfogadása, a piacgazdálkodás, a különböző tulajdonformák egyenrangúságának elismerése, az emberi és állampolgári jogok szabályozása és annak az elvnek a kimondása, hogy semmilyen személy, vagy szervezet sem törhet a hatalom erőszakos megragadására, valamint a hatalom monopóliumára. A készülő új alkotmány szempontjából nagy jelentősége van ezeknek az elveknek - hangsúlyozta Kilényi Géza és kiemelte, hogy az 1949- es magyar alkotmány rossz fordítása volt az 1936-os szovjet alaptörvénynek. A miniszterhelyettes bírálta azt a magyar felfogást, hogy ami az országban van, az részleteit is tekintve más, mint a polgári társadalmakban. Ezt juttatják kifejezésre a jelzős szerkezetek: demokrácia helyett szocialista demokráciáról beszélnek, parlamentarizmus helyett szocialista parlamentarizmusról és törvényesség helyett szocialista törvényességről. Kilényi Géza igen kritikusan megállapította, hogy ebben az összefüggésben a szocializmus egyfajta fosztó képzőként jelenik meg, majd töredelmesen bevallotta: "El kellett jutnunk arra a felismerésre, hogy egy országban vagy van demokrácia, vagy nincs demokrácia. Ha történetesen az utóbbi áll fenn, akkor teljesen felesleges arról elmélkedni, hogy az a demokrácia, amelyik éppen hiányzik, az polgári demokrácia, vagy szocialista demokrácia". - Ebből aztán le is vonták a következtetést Magyarországon, hogy "az új magyar alkotmányban nem lesznek jelzős szerkezetek." Ebben az Összefüggésben Kilényi Géza nagyon is világosan utalt arra, hogy mi is a feladata az új alkotmánynak: "Arra a kérdésre, hogy milyen a magyar társadalom, illetőleg milyenné akarjuk formálni a magyar társadalmi berendezkedést, az alkotmány egész tartalma kell, hogy választ adjon, nem pedig ilyen jelzős szerkezetek" - mondotta. Amikor a miniszterhelyettes a hatalmi ágak megosztásáról beszélt, érződött szavai mögött, hogy Magyarországon valóban jelentős változások zajlanak. Kilényi a következőket állapította meg: "Vannak ugyanis olyan jogi és politikai értékek, amelyek nem kötődnek szorosan egy adott társadalmi berendezkedéshez, hanem az emberiség egyetemes kulturális szintjének egy adott pontjára. Mi az alkotmányozás folyamatában rehabilitálunk egy néhány ilyen egyetemes emberi értéket, köztük olyanokat is, amelyeket évtizedeken keresztül megtagadtunk". A miniszterhelyettes azt is elmondotta: egy olyan alkotmányt szeretnének adni a magyar népnek, amely két dolgot juttat kifejezésre: a magyarságot és az európaiságot. Idegen modell másolásáról nem lesz szó - jelentette ki. Sőt, figyelembe fogják venni, hogy a magyar nép történelme nem 1945-ben kezdődött, hanem egy ezeréves államiság áll a nép mögött. Az új alkotmány érdekessége az lesz, hogy a sztálini modell tagadására épül fel. Az új államformát illetően megtudhattuk, hogy vagy népköztársaság, vagy demokratikus köztársaság lesz, vagy egyszerűen köztársaság. És az is nagyon könnyen elképzelhető, hogy a címerben a vörös csillagot a korona váltja fel. Ezzel kapcsolatban Kilényi kijelentette: Magyarországon a korona sohasem a királyi hatalmat jelképezte, hanem mindig a magyar államiság szimbóluma volt. Kilényi Géza az ország politikai jövőjét illetően kiemelte, hogy a többpártrendszerre való áttérés nem megy egyik napról a másikra. Átmeneti időszakra van szükség, s ez több évig is tarthat. A kommunista párt szerepét illetően a professzor nem hagyott kétséget a felől, hogy a párt adott esetben hajlandó lesz ellenzékbe vonulni. Kilényi Géza, magyar igazságügyminiszter-helyettes szavai hallatán többször kapták fel fejüket a hallgatók, s joggal. Lassan azonban hozzá kell szoknunk, hogy Magyarország nap, mint nap újabb meglepetéssel szolgál. +++ 1989. április 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »