|
|
|
|
Wörner - előzetes (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 21. szerda (MTI-TUD) - Csütörtökön
érkezik Budapestre Manfred Wörner, a NATO főtitkára, s ezzel először
látogat Magyarországra az Atlanti Szövetség első számú
tisztségviselője. A látogatás egyben az első lesz, amelyet a
főtitkár azt követően tesz a Varsói Szerződés valamely országában,
hogy a két katonai szövetséghez tartozó 22 állam Párizsban aláírta
történelmi nyilatkozatát, amelynek értelmében a két szövetség
országai nem tekintik többé ellenségnek egymást, kölcsönösen
kinyilvánítják barátságukat, és új korszakot nyitnak
kapcsolataikban.
Maga a főtitkár az MTI tudósítójának a látogatás alkalmával adott nyilatkozatában - mint jelentettük - hangsúlyozta, hogy baráti kézfogásra érkezik Magyarországra, és úgy gondolja, hogy a már kialakított kötelékek további építésével, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere elmélyítésével olyan kapcsolat valósulhat meg, amelyet a ,,partnerség a biztonságban,, jellemez.
Manfred Wörner látogatása folytatása annak a magas szintű kapcsolatépítésnek, amelyet az új magyar kormány valósított meg a ma 16 nyugati demokráciát tömörítő, 1949-ben, a hidegháború idején, a szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott politikai-katonai szövetséggel. A NATO székhelyén először Jeszenszky Géza külügyminiszter tett látogatást júniusban, majd júliusban Antall József az első olyan miniszterelnök volt, aki egy VSZ-országból látogatta meg a főtitkárt Brüsszelben, és ugyancsak először kereste fel valamely VSZ-ország védelmi minisztere Wörnert Für Lajos személyében a múlt hónap végén.
Ez a kapcsolatépítés abba a folyamatba illeszkedett be, amelynek során - a bécsi tárgyalások végső szakaszának kibontakozásával és a Varsói Szerződés bomlásának gyorsulásával párhuzamosan - tavaly december óta intézményes kapcsolatrendszer alakult ki a NATO és a VSZ-országok között. A jeget tavaly decemberben Sevardnadze szovjet külügyminiszter törte meg a NATO székhelyén tett látogatásával, őt a csehszlovák és a lengyel külügyminiszter követte, ezután került sor az új magyar kormány külügyminiszterének a szövetségben tett vizitjére: ő volt egyébként az első olyan külügyminiszter, aki egy VSZ-országban lezajlott teljesen szabad választás nyomán megalakított demokratikus kormány képviseletében léphetett fel. (folyt.)
1990. november 21., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|