|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Kedd (3. rész)
|
Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek
országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék
hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely
behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a
választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal
kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti
képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell
állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét,
illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi
biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.
Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek
minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó
hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a
,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak
lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami
számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz
a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a
kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az
olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok
kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs,
a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek
ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi
címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány
módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s
elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján -
fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.
Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva
visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos
paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az
alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező
erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal
indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság
szülötte.
Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége
van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti
képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek,
hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja;
a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció
kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|