|
|
|
|
Nemzetközi tanácskozás az alkotmányosság védelméről (2. rész)
|
Minthogy azonban az egyesülésről szóló, már elfogadott, illetve a politikai pártról szóló, elfogadás előtt álló törvények a regisztrálás alapfeltételeként írják elő az alkotmánynak megfelelő programot és tevékenységet, elvileg olyan tétel elfogadását is számon lehet kérni, amit az uralkodó politikai párt sem ismer el. Ilyen és ehhez hasonló anomáliák léte miatt az új alkotmány elfogadásához vezető átmeneti időszak sokáig nem tarthat, ám a jogi megoldások önmagukban csak megfelelő politikai tartalommal, azaz reális feltételek között működnek. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes előadásában hangsúlyozta, hogy a leendő magyar alkotmánybíróságnak jogalkalmazó szervnek kell lennie, méghozzá a legmagasabb szintűnek. E jelző nem egyszerűen a testületnek az államszervezetben elfoglalt helyére, hanem tevékenységének szakmai színvonalára is utal. Ezért az alkotmánybíráknak nem csupán jogászoknak kell lenniük, hanem a legkiválóbbak közül kell kikerülniük. Az alkotmánybíróság nem válhat a pártpolitikai küzdelmek színterévé, ezért fontos, hogy tagjai ne tartozhassanak egyetlen párthoz sem. Kovács István akadémikus, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója egyebek között arról szólt, hogy az alkotmányjogi tanács gondolata már a 60-as évek végén felmerült, de létrehozására csak 1983-ban került sor. Munkája nehezen bontakozott ki, mert a törvény viszonylag szűkre szabta az eljárást kezdeményezők körét, nem hangsúlyozta az alkotmányjogi tanács önállóságát az alkotmány értelmezésében, nem biztosított önálló apparátust számára. Az új alkotmány kidolgozásának munkálatai során nyilvánvalóvá vált, hogy a tanács szervezeti és hatásköri keretei nem felelnek meg többé az alkotmányosság ellenőrzésével szemben támasztott új igényeknek, s ezért új, független, lényegében bírói típusú szervre, azaz alkotmánybíróságra van szükség, amely az alkotmányjogi tanácsnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkezik majd. A tanácskozás szerdán a külföldi résztvevők referátumaival, illetve vitával folytatódik. (MTI)
1989. április 25., kedd 18:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|