|
|
|
|
Thorvald Stoltenberg programja (1.rész) - külügyminiszteri tátgyalások
|
1989. április 25., kedd - Thorvald Stoltenberg, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartozkodó külügyminisztere kedden a reggeli órákban magyar közéleti személyiségeket fogadott szállásán, majd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. A norvég diplomácia vezetője ezután vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi, illetve Kisfalvi János, hazánk oslói nagykövete.
A megbeszélések után Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát a tárgyalósztal mellett elhangzottakról. Elmondta, hogy a külügyek irányítóinak találkozóján mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok alakulása került az érdeklődés homlokterébe. Mind Várkonyi Péter, mind Thorvald Stoltenberg úgy ítelte meg, hogy a két ország kapcsolatai problémamentesen fejlődnek; a politikai életben és a gazdaságban egyaránt létrejöttek az együttműködés keretei. Az elmúlt másfél évtizedben rendszeressé váltak a kontaktusokat megalapozó magas szintű látogatások. Thorvald Stoltenberg arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy az elmúlt év felgyorsult változásai nyomán Norvégiában nagy érdeklődéssel követik a magyarországi eseményeket, szimpátiával figyelik hazánk gazdasági útkeresését. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg külügyminiszter javasolta magyar partnerének, hogy neves közgazdászok, illetve politilógusok részvételével hozzanak létre norvég-magyar kerekasztalt a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek feltérképezésére. Ez az együttműködési forma egyébként nem ismeretlen a két ország kapcsolatrendszerében; jeles szakértők bevonásával huzamosabb ideje sikerrel tevékenykedik az úgynevezett leszerelési kerekasztal. Várkonyi Péter örömmel üdvözölte a gazdasági kerekasztal létrehozásának ötletét. Véleménye szerint a tanácskozásoknak ideális helyszíne lehetne Budapest. Várkonyi Péter részletesen tájékoztatta a norvég vendéget a magyar gazdaságpolitika új vonásairól. Mindenekelőtt a külföldi működőtőke magyarországi tevékenységének liberalizásálása, illetve a különféle tulajdonformák egyenjogúságának deklarálása keltette fel a vendégek figyelmét. A magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségűnek nevezte azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a skandináv államok rendelkeznek a társadalom életének megszervezésében. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Thorvald Stoltenberg programja (2.rész) - külügyminiszteri tátgyalások
|
A politikai, társadalmi élet megújitásának útját járó Magyarország számára különösen hasznosak lehetnek ezek a tapasztalatok. A magyar diplomácia vezetője a két ország gazdasági együttműködését értékelve szorgalmazta, hogy Norvégia biztosítsa hazánk számára a kedvezményes vámelbánást, egyben javasolta egy beruházásvédelmi egyezmény mielőbbi megkötését. Ami a preferenciákat illeti, Stoltenberg külügyminiszter elmondta, hogy azt eddig csak a fejlődő országoknak adták meg, de a helyzet most alkalmasnak látszik e politika újragondolására. Kedvezően fogadta a külügyminiszter a beruházásvédelmi megállapodás megkötésének gondolatát. Úgy vélte, erről akár azonnal megkezdődhetnek a tárgyalások. Szóba került a megbeszélésen a vízumkényszer részleges eltörlése is. Várkonyi Péter javasolta, hogy a két ország közötti hivatalos érintkezések megkönnyítésére szüntessék meg a vízumkényszert a diplomata és a szolgálati útlevelek esetében. Stoltenberg külügyminiszter ,,pozitívan reagált,, erre a kérésre, bár hozzátette: a vízum-rendszer teljes eltörlését elképzelhetetlennek tartja. Ezt főként a bevándorlók számának ugrásszerű növekedésével indokolta. Míg 1986-ban mindössze 870-en kívántak letelepedni Norvégiában, addig számuk 1987-ben csaknem 3 ezerre duzzadt, a rákövetkező évben pedig már 10 ezer bevándorló érkezett az északi országba. A nemzetközi kérdéseket áttekintve a tárgyalópartnerek megelégedéssel nyugtázták a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a Kelet és a Nyugat között mind intenzívebbé váló párbeszédet, amelynek nyomán a konfrontációt minden területen a problémák megvitatása váltja fel. Várkonyi Péter tájékoztatta vendégét a magyar-román viszony alakulásáról is. Ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarország a közelmúltban véget ért bécsi utótalálkozó megállapodásainak maradéktalan végrehajtása mellett száll síkra. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 15:01
|
Vissza »
|
|
Thorvald Stoltenberg programja (3. rész) - Tárgyalások magyar vezetőkkel
|
A külügyminiszteri tárgyalások után Thorvald Stoltenberg gazdasági vezetőkkel találkozott a Magyar Kereskedelmi Kamarában. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székházában fogadta a norvég diplomácia vezetőjét. A találkozón részt vett Várkonyi Péter, valamint Leif Edwardsen és Kisfalvi János. A találkozón az MSZMP főtitkára hangsúlyozta: hazánk örömmel nyugtázza a kétoldalú kapcsolatok élénk fejlődését. Külön hangsúllyal szólt arról, hogy a magyar-norvég politikai kapcsolatokat nem terhelik problémák. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a rendszeres, magas szintű politikai érintkezésektől elmarad a gazdasági kapcsolatok fejlődése. Grósz Károly ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy a politika formálói az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az üzleti körök érdeklődésének felkeltéséhez, illetve a vállalatok kapcsolatainak javításához. Thorvald Stoltenberg elismeréssel szólt arról, hogy az elmúlt években megnőtt a két ország egymás iránti érdeklődése, bővültek a kapcsolatok. Kormánya nevében norvégiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt. Az MSZMP főtitkára a meghívást köszönettel elfogadta; látogatásának időpontját később egyeztetik. Stoltenberg külügyminiszter bővebb téjékoztatást kért vendéglátójától a magyarországi reformfolyamat főbb törekvéseiről. A norvég diplomácia vezetője nagy érdeklődéssel hallgatta Grósz Károly értékelését a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről, s e gondolatok kapcsán megjegyezte: a magyar reform folytatása, a gazdasági, társadalmi problémák eredményes megoldása Norvégiának is érdeke. Ezért üdvözlik az MSZMP szándékát a stabilitás megteremtésére, humánus, demokratikus társadalom kiépítésére. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta a Thorvald Stoltenberget. A norvég külügyek irányítója elmondta: a mostani látogatásának elsődleges célja a gazdasági kapcsolatok erősítése. Ezért számos norvég gazdasági vezető is helyet kapott a kíséretben. Stoltenberg a kormányfő előtt is megerősítette: Norvégia élénk érdeklődést tanúsít Magyarország iránt, ismeri az ország problémáit. A norvég értékelés szerint Németh Miklós olyan vezető, aki tisztában van hazája gondjaival, s képes is azokat megoldani. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 20:24
|
Vissza »
|
|
Thorvald Stoltenberg programja (3.rész) - Tárgyalások magyar vezetőkkel
|
A norvég külügyminisztert hivatalában fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Thorvald Stoltenberg a nap folyamán megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral is. Hivatalos látogatásának befejeztével az esti órákban elutazott Magyarországról Thorvald Stoltenberg. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. (MTI)
1989. április 25., kedd 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|