Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 25.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Adományok a SZETA-nak

"a SZETÁ-hoz érkező támogatások megindultak április eleje óta, amióta a SZETÁ-ból országos egyesület lett. Ekkor az alaptőkét Kornis Mihály adta, aki József Attila-díjának 30 ezer forintját adományozta a SZETÁ-nak. Azóta - hála az első nyilvánosság bekapcsolódásának - mondta Solt Ottília -, állampolgárok is, néha közületek is nagyobb összeggel jelentkeznek. Például egy magát megnevezni nem kívánó kft 300 ezer forintot ajánlott fel, vagy éppen ma délelőtt telefonon jelentkezett egy hódmezővásárhelyi gimnázium, amely irodalmi estet rendezett, és ennek a bevételét a SZETÁ-nak szánja."

Akik már választottak címert

A Parlament az alkotmány alapelveinek tárgyalásakor úgy
határozott, hogy népszavazás döntse el: visszaállítsák-e a régi
címert, melyet a Nemzeti Jelvények Albizottság javasolt. Erre
azonban mindaddig várni kell, amíg a T.Ház el nem fogadja magáról a
népszavazásról szóló törvényt.

    Az első szavazásról - ha nem is népszavazásról - már hírt
adhatunk. Vagy talán inkább közvélemény-kutatás volt az, amelyre a
Füles szerkesztősége vállalkozott: a lap március 3l-i számának
borítóján közreadta a két "főszereplő" színes képét. Nevezetesen a
koronás régi címerét, valamint az úgynevezett Kossuth-címert. A
félmilliós példányszámú lap arra kérte olvasóit, hogy vágják ki,
ragasszák levelezőlapra és küldjék be azt a címert, amelyet
elfogadásra javasolnak.

    A szavazatok összeszámlálása során kitűnt, hogy 7.219 levél
érkezett a szerkesztőségbe, amelyből 6.329 szavazó - a résztvevők
87,7 százaléka - a koronás címer visszaállítása mellett voksolt. A
Kossuth-címer 89O szavazatot kapott, ez a beérkezett vélemények 12,3
százaléka.

    Figyelemre méltó, hogy bár a szerkesztőség az említett két
címertípus fogadtatására volt kiváncsi, 141 szavazó a jelenlegi
címer megtartása érdekében fogott tollat.

    A levelekből az is kiderült, hogy a címerválasztás társasjátékát
az olvasók olyannyira komolyan vették, hogy igen sokan
kísérőlevélben is indokolták a döntést. Akadt, amelynek írója tömör
szakdolgozatban sorolta el a koronás címer érdemeit. Az ötletszerűen
kiragadott indoklásokból közreadunk néhányat. " Ez a címer nem a
királyságot, hanem az államiságot jelképezi", "A magyarság ezeréves
sorsát tükrözi ", "Aki ezt a címert átdolgozza, a történelmet
hamisítja meg", "Hazám egyetlen hozománya ez a címer".

    A Kossuth-címer mellett voksolók kiragadott érvei: "Idegen a
korona a népi állam polgárai számára", "Ez a címer inkább kifejezi
az államformát, mint a koronás". Az egyik levélíró pedig azért
javasolja a Kossuth-címert, "mert a formája is azt jelképezi, hogy
az országot megcsonkították".

    Érvényes címerünk védelmében egyebek között leírták, hogy "Ez a
legszebb és a legolcsóbb". Más vélemény szerint: "Ez a miénk, magunk
vívtuk ki. S hogy ide jutottunk, nem a nemzet bűne." (folyt.)


1989. április 25., kedd 12:26


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal


MTV2 nézői telefonok:

"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont. - 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD