|
|
|
|
Akik már választottak címert
|
A Parlament az alkotmány alapelveinek tárgyalásakor úgy határozott, hogy népszavazás döntse el: visszaállítsák-e a régi címert, melyet a Nemzeti Jelvények Albizottság javasolt. Erre azonban mindaddig várni kell, amíg a T.Ház el nem fogadja magáról a népszavazásról szóló törvényt. Az első szavazásról - ha nem is népszavazásról - már hírt adhatunk. Vagy talán inkább közvélemény-kutatás volt az, amelyre a Füles szerkesztősége vállalkozott: a lap március 3l-i számának borítóján közreadta a két "főszereplő" színes képét. Nevezetesen a koronás régi címerét, valamint az úgynevezett Kossuth-címert. A félmilliós példányszámú lap arra kérte olvasóit, hogy vágják ki, ragasszák levelezőlapra és küldjék be azt a címert, amelyet elfogadásra javasolnak. A szavazatok összeszámlálása során kitűnt, hogy 7.219 levél érkezett a szerkesztőségbe, amelyből 6.329 szavazó - a résztvevők 87,7 százaléka - a koronás címer visszaállítása mellett voksolt. A Kossuth-címer 89O szavazatot kapott, ez a beérkezett vélemények 12,3 százaléka. Figyelemre méltó, hogy bár a szerkesztőség az említett két címertípus fogadtatására volt kiváncsi, 141 szavazó a jelenlegi címer megtartása érdekében fogott tollat. A levelekből az is kiderült, hogy a címerválasztás társasjátékát az olvasók olyannyira komolyan vették, hogy igen sokan kísérőlevélben is indokolták a döntést. Akadt, amelynek írója tömör szakdolgozatban sorolta el a koronás címer érdemeit. Az ötletszerűen kiragadott indoklásokból közreadunk néhányat. " Ez a címer nem a királyságot, hanem az államiságot jelképezi", "A magyarság ezeréves sorsát tükrözi ", "Aki ezt a címert átdolgozza, a történelmet hamisítja meg", "Hazám egyetlen hozománya ez a címer". A Kossuth-címer mellett voksolók kiragadott érvei: "Idegen a korona a népi állam polgárai számára", "Ez a címer inkább kifejezi az államformát, mint a koronás". Az egyik levélíró pedig azért javasolja a Kossuth-címert, "mert a formája is azt jelképezi, hogy az országot megcsonkították". Érvényes címerünk védelmében egyebek között leírták, hogy "Ez a legszebb és a legolcsóbb". Más vélemény szerint: "Ez a miénk, magunk vívtuk ki. S hogy ide jutottunk, nem a nemzet bűne." (folyt.)
1989. április 25., kedd 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|