|
|
 |
|
 |
Az Iparpolitikai Tanács ülése (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - Szőke László, az MTI munkatársa jelenti:
Az ipari miniszter munkáját segítő tanácsadó testület, az
Iparpolitikai Tanács szerdai ülésén - Csikós Nagy Béla elnökletével
- az iparpolitikai koncepció megvalósításának feltételeiről
tanácskoztak. A vitához kiadott írásos anyag megállapítja, hogy az
utóbbi években a különböző állami és társadalmi szervek, intézetek
többféle koncepciót készítettek, de átfogó stratégia kidolgozása még
várat magára. Az eddigi anyagok belső ellentmondásokat tartalmaznak,
voltak, amelyek sarkosan fogalmazva azt állították: a feldolgozó
ipar úgy ahogy van, alkalmatlan arra, hogy a magyar gazdaság motorja
legyen. Az elképzelések egyébként több variációban taglalták a
gazdaság nyersanyag- és energiaellátását, a KGST-kapcsolatrendszert,
a világpiaci nyitást stb. Az anyagok általános következtetése: olyan
fejlesztési tervre van szükség, amely megakadályozza az ipari
termelés örvénybe sodródását. Az előterjesztés gyökeres
felülvizsgálatot sürget az iparvezetés személyi összetételében is.
Az ülésen az elképzelésekről inkább csak elméleti vita folyt. A
felszólalók többnyire általánosságokat fogalmaztak meg és konkrét
formákban alig-alig keresték a jelenlegi helyzetből való kiutat. A
tanácskozás szünete után a testület létszáma erősen megcsappant, ami
egyuttal azt is jelzi, hogy a felvetett gondok túlnyomó többsége már
a korábbi években is megfogalmazódott, most csak ismételni lehet
azokat.
Csikós Nagy Béla például azt vetette fel, hogy a gazdasági
szerkezet átalakítása szabad tőkeáramlás és konvertibilis forint
nélkül nehezen képzelhető el. A KGST-kapcsolatokról szólva azt
mondta, hogy megreformálásuk nehézkes, nekünk először a
magyar-szovjet kapcsolatokban kell áttörést elérnünk, s itt is a
magyar-kínai áruforgalomban alkalmazott - konvertibilis valutában
történő - elszámolás bevezetése lenne célszerű.
Bognár József, az MTA Gazdaságkutató Intézetének főigazgatója
arra figyelmeztetett, hogy a hadiipari termelés csökkentése a
szovjet exportpiacok beszűkülését is eredményezi. Szólt arról is,
hogy Magyarországnak csakis akkor érdemes hiteltőkét szereznie, ha
az műszaki segítséggel jár. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|