|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (11. rész)
|
A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyeivel. Ezzel kapcsolatban élesebb vagy mérsékeltebb hangnemben egyöntetűen bírálták a pártvezetés tevékenységét, és ezzel párhuzamosan a következetlen, kapkodó kormányintézkedéseket. Egyesek a párt reformképtelenségéről is szóltak, és bírálták a különböző szintű apparátusok működését. Többen aláhúzták a sztálini típusú modell felváltásának szükségességét, a piacgazdálkodás és a parlamenti demokrácia kiépítésének fontosságát. Hangsúlyozottan került szóba a párton belüli reformerők szerepe, a reformszárny további sorsa. A többség egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai válságból nem a kiválás a kivezető út, a szakadásig - ami remélhetőleg elkerülhető - még van több, fontosabb teendő. Ezek sorában például feltétlenül szembe kell nézni a pártnak saját múltjával, s nem csupán az előző négy évtized, hanem a későbbi időszakok, sőt az elmúlt egy esztendő értékelésével is. Tisztázni kell a párton belüli irányzatokat és platformokat, párbeszédet kezdeni a más politikai nézeteket valló szervezetek reformhíveivel. A felszólalók egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a tisztánlátás érdekében elengedhetetlen egy rendkívüli pártkongresszus összehívása. Központi témaként került elő a vitában a reformkörök szerveződése. Elhangzott, hogy ez a párton belüli és párton kívüli reformereket tömörítő mozgalom jelenleg bizonyos mértékig a párt szervezeti szabályzatával ellentétesen működik. A szabályzaton mindenképpen változtatni kell, s valódi nézetszabadságra van szükség. Olyan platformszabadságra, amely lehetőséget ad a horizontális szerveződésre, s arra, hogy a kisebbség véleménye nyilvános hirdetésével tömegeket nyerhessen meg, álláspontjához többséget toborozzon. Többen szóltak arról, hogy a közelmúlt hibás gazdaságpolitikája és a kormányintézkedések széles rétegekben váltottak ki ellenérzést a reformmal szemben. A reformmozgalom - mutattak rá a felszólalók - éppen azt célozza meg, hogy a válságból katasztrófák nélkül, viszonylag a legkisebb veszteséggel találjuk meg a kivezető utat, de ha az emberek széles tömegében az tudatosul, hogy a rosszul végrehajtott részreformok csak hátrányokkal járnak, akkor reformellenessé válnak. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|