|
|
 |
|
 |
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (7. rész)
|
A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika
reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és
keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A
súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság kimozdítására,
egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős
kockázatot rejt magában - mutatott rá az államminiszter,
emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar
nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk,
kamatterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem
reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági
növekedést, amely pénzügyi csőd közelébe vezette az országot.
Hozzátette: kétségtelen, hogy a reformok elindításához ma nagyobb
induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető,
működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos,
hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést,
műszaki-technikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek.
A továbbiakban - az államháztartás súlyos nehézséggel járó
önfinanszírozását elemezve - szólt az ország szolgáltatási
mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a
világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem
számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával.
Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos
külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve
a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a
magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együttműködésre
épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára oda vezettek, hogy
erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált
jellemzővé - mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell
a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az
export-dinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik
integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a
KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át - ez kétoldalú alapon
elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista
közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A
magyar piac versenyképessé válásának feltételeként említette az
import mellett az export liberalizálását.
Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a
dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az
életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése
is. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|