|
|
 |
|
 |
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (6. rész)
|
Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről
tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben
van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a
gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar
nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig
állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a
túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan
reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből,
kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt
gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés
már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a
központosított - sztálini modellnek nevezett - tervgazdálkodás már a
hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy,
mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a
nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van
tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát
igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia
honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a
tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű
ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések
felett.
Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van
szükség Magyarországon - húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban
ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre
inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által
képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi
törekvésekkel.
A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a
piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni;
kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke
hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon
nagy részét új formában kell működtetni a jövőben;
társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus
és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben
az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi
tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges
teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági
reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette:
nem lehet állami, központi, kényszer szervezéssel jól megoldani ezt
a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat
kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság
elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet.
(folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|