|
|
|
|
Újból az agrárszektor napirendjén a vadászati törvény (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Az Országgyűlés agrárszektora egy héten belül másodszor tűzte napirendjére a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvénytervezet vitáját. A tanácskozáson, amelyet a MÉM kultúrtermében pénteken rendeztek, Királyi Ernő, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának vezetője statisztikai adatok közlésével adott alapot a vita megindításához. Elmondta: a vadásztársaságok tagjainak száma megközelíti a 40 ezret, ebből 8,5 ezer az úgynevezett bérkilövő. Tavaly összesen 63.500-an vadásztak Magyarországon, külföldiek több mint 22 ezer esetben kaptak vadászati engedélyt.
A vadgazdálkodásból származó évi bevételek meghaladják a 2,6 milliárd forintot, a mezőgazdasági vadkárok 114 millió forintra tehetők. A zsákmányolt trófeák többségét magasan lehet minősíteni; az utolsó 20 év alatt a kilőtt szarvasok 200-nál is több arany, mintegy 600 ezüst és közel 1000 bronz minősítésű trófeát viseltek. Az előadó szerint nő a vad áruszerepe, s egyúttal az élőhelyek terhelése is. A vadállományon belül emelkedik a telepített, illetve tenyésztett vad aránya. E tények is sürgetik az ide vonatkozó törvény megváltoztatását, a vadgazdálkodást segítő új szabályozás létrehozását. A törvénytervezetet két variációban dolgozták ki. Az A-változatban az eddigiekhez hasonlóan továbbra is az állam tulajdonában maradna a vad és a vadászati jog, s megmaradna a vadászat kialakult szervezete. A B-változat szerint a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötnék, miközben a vad állami tulajdonban maradna, vagy a földtulajdonnal bírók tulajdonát képezné. A vitában többen is hangsúlyozták azt, az egy héttel ezelőtt is kifejtett véleményüket, hogy a vad legyen azé, akié a föld. A legtöbben a B-változattal értettek egyet, ezen belül is azzal a variációval, hogy a vad a föld tulajdonosáé. Többen sürgették a törvény mihamarabbi megalkotását, mások pedig azt húzták alá: nincs szükség külön törvényre, a vadászatra vonatkozó passzusok kerüljenek a földtörvénybe. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újból az agrárszektor napirendjén a vadászati törvény (2. rész)
|
Ezzel a véleménnyel vitába szállt Schmidt Ernő (Vas m. 10.vk.), mondván, hogy a törvénymódosító javaslat jelenlegi formájában még nem elég kiforrott és különben is még jó néhány illetékes bizottságnak kell ezt megvitatnia. Érvként hozta fel, hogy ez a téma nem szerepel az Országgyűlés idei munkatervében, véleménye szerint nem lehet megkerülni az ügyrendben előírt menetrendet. Az elnöklő Deák Géza végül is ennek a véleménynek a szellemében fogalmazta meg összefoglalóját. Az elnök szavazásra tette fel, hogy az A vagy a B-variáció mellett voksolnak-e az agrárszektor tagjai. A többség a B-variációt tartotta elfogadhatónak, de az nem derült ki, hogy a vad tulajdonjogának kérdésében hogyan foglaltak állást, ebben a kérdésben az elnök nem kért szavazást a szektor tagjaitól. (MTI)
1989. április 14., péntek 16:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|