|
|
 |
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai.
A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja
nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első
közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az
eddigi működésről, az MDF helyzetéről.
Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt
hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók,
tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai
küzdőterep. Ezt követően felvetette - mint a tanácskozás során
csaknem valamennyi felszólaló - hogy az MDF továbbra is mozgalomként
működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a
párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s
eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az
összefogásról, az egység megteremtéséről.
Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az
MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött
létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a
gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával
fenyegetett, s fenyeget még ma is.
A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette:
elkerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a
politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de
egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre
leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen
kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy
alkotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán,
mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi,
alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|