|
|
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége a Budapest-Bécs világkiállításról (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - A Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetét vitatta meg kedden a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. Marjai József, a tárcaközi előkészítő bizottság vezetője, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Emlékeztetőül: a kettős helyszínű világkiállítás megpályázásáról 1987 októberében döntött a magyar és az osztrák kormányfő. A két ország 1988 májusában nyújtotta be hivatalos írásbeli jelentkezését az 1995-ös világkiállítás megrendezésére. Jelenleg csak egyetlen versenytárs, az Egyesült Államok-beli Miami vetélkedik a rendezés jogáért. A Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) szakértői még ez év áprilisában ellátogatnak Budapestre és Bécsbe, s májusban hozzák meg döntésüket. Az eddigi előrejelzések azt mutatják, hogy igen nagy esély van a két fővárosnak a rendezés jogának elnyerésére.
Több tisztázandó kérdés van még, így például az, hogy a rendezvény pontosan mennyibe kerül, mekkora lesz a hozama, hol lesz a helyszín. Mindezekről még folynak a szakértői és a társadalmi viták, a számítások. Az eddigi világkiállítások tapasztalata, hogy a rendező ország maradandó infrastrukturális értékekkel gazdagodik, s felértékelődik a világban mint gazdasági partner. Nem lebecsülendő szempont az sem, hogy növekszik az illető ország idegenforgalmi, politikai presztizse. A hozamvizsgálat elvégzésére három, egymástól független szakértői csoport (KERSZI, KOPINT-DATORG, Országos Piackutató Intézet) kapott megbízást, a szükséges ráfordítások részletes kidolgozása és a források fedezetének megállapítása az Országos Tervhivatal feladata. Az előzetes számításokat várhatóan február 9-én tárgyalja meg a Minisztertanács, s ezt követően, március elején kerül a téma az országgyűlés napirendjére. Az ügy fontossága miatt mindkét fórum második menetben is megtárgyalja a világkiállítás kérdését, áprilisban a Minisztertanács, majd az azt követően az országgyűlés. Marjai József arról is szólt, hogy az előkészítő bizottság az eddigi véleményeket mérlegelve Gazdagrétet tartja a legalkalmasabb helyszínnek. Az írásos anyagból azonban kitűnik, hogy a világkiállítás építészeti megvalósításával kapcsolatos tervpályázat kiírása nem egyetlen helyszínre szól, bármilyen más javaslatot is elfogadnak. (folyt. köv.)
1989. január 31., kedd 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló tervkoncepciója. A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik, ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel, hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel. Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse, hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapest-Bécs (3. rész)
|
A siker egyik alapja feltétlenül az - mutatott rá -, hogy az egész társadalom támogassa a világkiállítás gondolatát. Ehhez az is szükséges, hogy az alternatív szerveződések és az egyházak is bekapcsolódjanak az előkészítés folyamatába. Marjai József ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Magyar Demokrata Fórummal, az Új Márciusi Fronttal és a FIDESZ-szel már tárgyaltak erről a kérdésről. Az MGK főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a világkiállítás egészének nem kell feltétlenül a Budapest-Bécs közötti területekre koncentrálódnia. El tudja képzelni - folytatta -, hogy a magyarok világtalálkozóját például Debrecenben, a magyar tudósok világtalálkozóját pedig Szegeden rendezzék meg. De egyéb vonzó programokkal is lehetne tömegeket vonzani az ország keleti felébe. A vitában elhangzottak figyelembe vételével a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége még a napokban megfogalmazza állásfoglalását a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatban. x x x Kedden a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is megvitatta - ugyancsak Marjai József előterjesztésében - a világkiállítás előkészítésének eddigi munkálatait. A MTESZ szakértői felajánlották, hogy a megvalósítás szolgálatába állítják azt a szellemi erőt, amit a műszaki és természettudományi egyesületek tagsága képvisel. (MTI)
1989. január 31., kedd 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|