|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar áremelések
|
![](../img/spacer.gif)
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 9. (BBC, Panoráma) - A magyar szakszervezetek bírálták a mai nagy áremeléseket. Azzal vádolták a kormányt, hogy inflációs gazdaságpolitikát folytat. A hivatalos szakszervezeti lap, a Népszava a következőket írta. - Az áremelkedések mély kétségbeesést okoztak az egész országban. Az áremelések a társadalom minden rétegét érintik, különösen azon családok százezreit, melyeknek életszínvonala már egy évtizede folyamatosan romlik. Mától kezdve ugyanis a tej és a tejtermékek ára csaknem 40 százalékkal megy fel, a gyógyszerárak több mint 80 százalékkal, ezenkívül szintén minden alapvető élelmiszer árucikkszolgáltatás ára emelkedni fog - a fűtést is beleértve - az elkövetkezendő néhány hónap során. A Népszava szokatlanul erősen megfogalmazott vezércikkében azzal vádolja a kormányt, hogy az inflációs politikát folytat, s így próbálja kompenzálni a költségvetési deficit nagy részét. A lap szerint az antiinflációs politika ígéret marad mindaddig, amíg a kormány ennyire mélyen nyúl a lakosság zsebébe. A kormány szerint az áremelésekre azért van szükség, hogy így csökkentsék az állami támogatásokat, és segítsék elő egy, az eddigieknél inkább piacorientált gazdaság kialakítását, ahol az árak a valós előállítási költségeket tükrözik. A szakszervezet lapja egyetért azzal, hogy az állami támogatásoknak ez az úgynevezett jelenlegi "burjánzása" valóban tűrhetetlen, azt azonban hangsúlyozza, hogy amennyiben az ország átáll a valós árakra, akkor valós bérekre is szükség van. A lap szerint semmiféle rend és stabilizáció nem képzelhető el mindaddig, amíg a becsületes munkát nem fizetik meg becsületesen. A helyzet valójában úgy áll, hogy a kormány ebben az évben megpróbálja liberalizálni a béreket, ezek elosztását - amennyire csak lehetséges - az egyes vállalatokra hagyja. A közgazdászok szerint azonban ennek eredménye éppen úgy lehet bércsökkentés, mint béremelés. A BBC budapesti tudósítója a továbbiakban hozzáteszi: a házkezelési szolgáltatások árainak emelését többek között a bérlők szövetsége is sérelmezte, a szervezet tiltakozó levelet küldött a miniszterelnökhöz. Erre válaszképpen azt az ígéretet kapták, hogy az elkövetkezendő hetek során tárgyalásokra ülhetnek össze magas rangú kormányhivatalnokokkal. +++
1989. január 9., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|