|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A tehó-ról tárgyalt a Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 25., szerda - Soha olyan élesen nem biráltak még jogszabályt hazánkban, mint a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről szólót. S nem is véletlenül - hangoztatták a Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szerdán Debrecenben tartott ülésén. A teho bevezetésének, s az ebből származó összegek felhasználásának tapasztalatait megvitató tanácskozáson a testület azt is kimondta: a teho bevezetése rendkivül elhibázott lépés volt. Ennek alátámasztásaként utaltak arra, hogy például Debrecenben csak harmadik nekifutásra és a pártszervezetek tekintélyét latba vetve sikerült megszerezni a lakosság alig több, mint ötven százalékának támogatását. Igy érthető, hogy sokhelyütt a pártszervezetek, a megyeszékhélyen maga a városi pártértekezlet kezdeményezte a kínos döntés felülvizsgálatát, s végső soron a településfejlesztési hozzájárulás megszüntetését. Mint hangoztatták, ez akkor is tény, ha néhány helyen jelentős fejlesztések valósultak meg a teho segitségével, mint Hajduböszörményben és Püspökladányban, ahol szakorvosi rendelő, Biharnagybajomban, ahol iskola, Bihartordán, ahol tornaterem épült, Hajdunánáson, Hajdudorogon és Nagyrábén, ahol korszerü útburkolat, készült el a befizetések felhasználásával.
A legellentmondásosabb a helyzet Debreceben, ahol ez év januárjától a tanács megszüntette a tehot-t. Felhasználásához ugyanis rendkiül nehéz közös lakossági érdeket találni: más a helyzet a lakótelepeken és más az igény az infrastrukturálisan elmaradott kertségekben. Növeli a fészültséget, hogy a kertségi lakosok által is fizetett hozzájárulást eddig a város más helyein használták fel. Az ütemezés szerint most következnének a a városszéli terültek - de már nincs teho. A városi tanács igéretet tett arra, hogy megkeresi a kertségek fejlsztésének forrásait. A Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenörzési Bizottság véleménye szerint a VIII. ötéves terv időszakára a tehónak nincs létjogosultsága. Kérdés, hogy ott is, ahol még nem szüntették meg, fenntartható-e ez az adónem a tervezett időpontig, 1990-ig. (MTI)
1989. január 25., szerda 16:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|