|
|
 |
|
 |
MSZMP-MDF vita (3. rész)
|
Az MDF ideiglenes elnökségének tagja, Bíró Zoltán a cselekvés
sürgető kötelességéről szólt: nemcsak gondolkodni kellene a
demokratikusabb intézményrendszer fejlesztésének lehetőségeiről egy
elmélyült válság közepette, hanem az intézményeknek már működniük is
kellene. Az MDF, amely egy szellemi koalícióként határozza meg
önmagát, a politikai koalíciónak nem látja a feltételeit. A
következő egy-két éves időszakban a felezővonalnak az országgyűlési
választásokat tartva, tárgyalásokat javasolt, amelyeken a felek
tisztázhatják: milyen politikai formákban gondolkodnak, hogyan
képzelik az ország jövőjét.
Kifejtette, hogy az MSZMP-t az új demokratikus szervezet
kétarcúnak látja. Egyik arca azt mutatja, hogy komolyan veszi a
demokratizálódást, s ez azt jelenti, hogy képes lemondani a hatalmi
monopóliumról; a másik nemigen gondolja komolyan a demokratikus
változásokat, mert nem akar lemondani monopóliumairól, s ezekkel
együtt a megrögződött stílusjegyeiről, módszereiről,
eszközrendszeréről. Ezért az MSZMP-nek határozottabban kellene új
arculatát megmutatnia a társadalomnak - mondotta Bíró Zoltán.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma nem látnak kormányképes erőt az
alternatív szervezetek, csoportosulások, pártcsírák között.
Szabad György történész felsorolta azokat a pontokat, amelyekben
az MDF és az MSZMP egyetérthet: mindkét szervezet a közösség
boldogulását akarja, a válságból kiutat keres, az anarchia
elhárítására törekszik, s ellentmond annak az elvnek, hogy a
közösség életét valaha ismét a diktatúra szabályozza.
Csengey Dénes író rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú
hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, mert nem
tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népesség-fogyást, az
elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon
túli nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai
vereséget, nem lévén intézményesült ellenzék, amelytől ezt
elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt
demokratikus reformszárnya tudomásul véve e történelmi vereséget,
levonja ennek konzekvenciáit. Egyszerre és határozott lépéseket kell
tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a
hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|