|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (27. rész)
|
Ugyancsak elengedhetetlennek minősítette Vass Józsefné azt, hogy a
képviselői munka ellátásához szükséges szakértői és egyéb feltételek
- így például tájékozódási, konzultálási lehetőségek - ügyében
alkossanak külön szabályzatot az Országgyűlés tisztségviselői. Ez a
belső működési rendre vonatkozó szabályzat pótolhatná azt, hogy ezek
a kérdések - mint arra Korom Mihály utalt - az Országgyűlés
ügyrendjében nem kaptak helyet.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
----------
korrektor-főrevizora három javaslatot terjesztett elő
felszólalásában. Kiemelte: fontosnak tartotta volna a
bizalmatlansági indítvány megfogalmazását, és megelégedéssel vette
tudomásul, hogy ez március 31-ig meg történik. Ez segíteni fogja a
jövőben a Parlamentben folyó érdemi munkát. Több képviselői javaslat
megvitatását - amellyel egyébként Filló Pál is egyetértett -
elhalasztották, mint például a Minisztertanács elnökének a
kormányalakításhoz való jogát. Az ügyrendi bizottság által
előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás
indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti - nem
tartotta indokoltnak.
Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos
Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az
Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt
ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket,
majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és
titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással
tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak
meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott,
hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására
tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön.
Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők
visszahívása is - megválasztásukhoz hasonlóan csak titkosan
történhessen meg - mutatott rá a képviselő. Végül utalt arra a
tényre, hogy a Parlamentet a képviselők nem tekinthetik valóban
sajátuknak, hiszen az itt működő miniszterelnöki vagy elnöki tanácsi
hivataloknak még a környékére sem mehetnek oda. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|