|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
![](../img/spacer.gif)
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -, amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták megregulázni a civil társadalom szerveződéseit. A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog egyébként is szankcionálja. Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|