|
|
 |
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (1. rész)
|
1989. január 10. kedd - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek az Országgyűlés január 10-i, keddi ülésén elhangzó expozéját. Az anyag elhangzásig
s z i g o r ú a n e m b a r g ó s
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg
expozéját.
Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem
csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi
elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új
alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új
alkotmányt.
A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának
indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a
magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy
autoritatív jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi
tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható,
hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre
épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen
beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását,
az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás
minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden
részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom
energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges.
Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott
történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a
politikai mozgásoknak, folyamatoknak, felszültségeknek,
konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további
kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem
csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok
a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a
politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális
következményekkel is.
Mit jelent a második megállapítás? - tette fel a kérdést. A
politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal
teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni
és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal
beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a
magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát
történeti múltunkkal is. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|