|
|
|
|
Az MSZDP 36. kongresszusa - harmadik nap (3. rész)
|
A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora délutáni órákban a párt és a szakszervezetek kapcsolatát vitatták meg. Tóth Alpár történeti áttekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos pártegyesítés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokrata párt utódvéd állásait, amely a dolgozók politikai érdekvédelmében is megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövőben is a szoros szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert enélkül nincs és nem is lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tagság a szociáldemokratákat is érdekképviseleti szervként ismeri el. Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődlegesen a munkások pártja legyen. A munkás értelmezést szélesítve, volt aki azt szorgalmazta, hogy a szociáldemokraták ne csupán a munkásságban, hanem a népben gondolkozzanak. Fontosnak ítélték azt is, hogy a szakszervezetek ismerjék meg a párt programját, s a velük való kapcsolattartásra az MSZDP jelöljön ki bizottságot. A vitában szót kérők közül az egyik küldött azt javasolta, hogy a résztvevők támogassák a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom helyi szervezeteinek létrejöttét. Másikuk szégyenletesnek tartotta, hogy Révész Andrásnak, a párt elnökének neve jószerivel el sem hangzott a kongresszuson, s erre senki sem adott elfogadható magyarázatot. Szerinte, aki nem ismeri el Révész András kiemelkedő tevékenységét, az nem lehet igazi szociáldemokrata. A délutáni vitában szót kért az emigrációban lévő Észt Szocialista Párt képviselője, aki kifejezte reményét, hogy hamarosan legálisan is vendégül láthatják a magyarországi szociáldemokratákat hazájában. A küldöttek több nyilatkozatot is elfogadtak. Állást foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu politikája ellen. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi szociáldemokrácia megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a Csehszlovákiában zajló eseményeket. A párt erkölcsi kötelessége, hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a demokráciáért küzdő csehszlovákiai erőket. Elvárja, hogy a csehszlovák kormány tartsa be az általa is aláírt nemzetközi emberi jogi szerződéseket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát. (folyt. köv.)
1989. november 5., vasárnap 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|