|
|
|
|
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság --------------- előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését. Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki. Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatta meg. Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával. Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy - véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik, hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt élhet. A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -, amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával, illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|