|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)
|
A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy
külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a
köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép?
A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán
szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A
tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról
szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet
elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.
A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye
pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást
foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem
tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok
értelmében ki kell írni a népszavazást.
Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a
választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos
időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök
megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a
veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy
döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de -
biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik
elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a
népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám
sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább
kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a
választópolgárok háromszor is elmennek szavazni.
Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően
tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a
választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az
SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és
az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén
kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene
válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök
személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés,
annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az
érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|