|
|
|
|
A Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság budapesti ülése - Oleg Bogomolov nyilatkozata (4. rész)
|
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a magyar-szovjet kétoldalú kapcsolatok új alapokra helyezése, ezen belül a pénzügyi elszámolás rendszerének - esetleges - megváltoztatása első lépése lehet a sokoldalú kapcsolatok átfogó reformjának. A történelmi múlt elemzésére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy megengedhetetlen immár a paternalizmus megnyilvánulása a Szovjetunió részéről; megengedhetetlen, hogy egy ország vagy egy párt monopóliumra tegyen szert, és ráerőszakolja tapasztalatait másokra. A történelmi múlt kritikai értékelése éppen azt célozza, hogy ilyesmi ne ismétlődjék meg. Megértettük, hogy a pangás időszaka és a torzulások éreztették hatásukat a szovjet külpolitikában - mondotta. A korlátozott szuverenitásról szóló, Nyugaton megfogalmazott úgynevezett Brezsnyev-doktrina a mai feltételek között elképzelhetetlen, bár tény, hogy ez az ideológia annak idején érvényesült, realitás volt. A Szovjetunióban a múlt átértékelése a peresztrojka szellemében folytatódik, s ez a folyamat több szocialista országban megindult. A politika és a gazdaság kapcsolatára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban megállapította, hogy a szovjet gazdasági reformtörekvés csak akkor valósulhat meg, ha azt a politikai felépítmény átépítése kíséri. A demokratizálást úgy kell érteni, mint a peresztrojka lelkét. Így kell közelíteni a kérdéshez - hangoztatta -, a politikai reformok nélkül ugyanis nem érvényesülhetnek az állampolgárok emberi és politikai jogai. Úgy vélte, hogy nem demokratizálódhat a gazdaság sem, s nem növekedhet a vállalatok szabadsága. Magyarországon most hasonló következtetésre jutottak. A pluralista szocialista társadalom felmerülő gondjaira a választ az egyes országoknak szuverén módon kell kialakítaniuk. Véleménye szerint a többpártrendszer összeegyeztethető a szocializmussal, ám az új politikai formába való átmenet nehéz és fájdalmas úton valósulhat meg. Mindez sok veszélyt rejthet magában, mivel a társadalom destabilizálódhat, erőszak alkalmazására is sor kerülhet. Nem szabad sietséget, kapkodást tanusítani, és figyelembe kell venni azt is, hogy a lakosság politikai kultúrája eltérő, különböző. (folyt. köv.)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|