Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 24.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Kelet-európai szemle:

Magyar-csehszlovák viszony

"...érthető, hogy a néptömegek körében fennmaradt Dubcek és a Prágai Tavasz pozitív emléke. - Van, aki úgy véli, hogy a Dubcek-érát - bár 20 éve volt, és rövid volt - mégis korai lenne eltemetni. Jellemző, hogy az 1988-as és az idei prágai felvonulások, tüntetések során Gorbacsovot és Dubceket együtt éltette a több ezres tömeg. Másrészt az is igaz: nincsen jele annak, mintha a csehszlovákiai fejlemények a lengyeléhez vagy magyaréhoz hasonló reformirányba fordulnának."

Magyarországi változások

Köln, 1989. február 17. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - A Die Welt
című lap Magyarországgal kapcsolatos cikkének bevezetőjében
beszámol arról, hogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi,
február 10-én és 11-én zajló ülését zárt ajtók mögött tartották.
    
    Mégis Budapesten nyíltan arról beszélnek, hogy a párt régi gárdája,
a kádáristák fellázadtak Pozsgay Imre ellen, aki az 56-os
eseményeket népfelkelésként értékelte. Még azt is követelték, hogy
váltsák le a reformpolitikust. Erre nem került sor. A Die Welt
értesülése szerint Grósz Károly pártfőtitkár a következő szavakkal
fordult a Központi Bizottság ortodox tagjaihoz: Ha Pozsgay
leváltására sor kerülne, minden valószínűség szerint 200 ezer ember
lenne az utcákon.
    
    A nyugatnémet lap a következőkben megállapítja: Magyarországot
bonyolult belpolitikai helyzet jellemzi, és Grósz Károly igen nehéz
szituációban van.
    
    Ezután szó szerint a következőket olvashatjuk: Grósznak a Központi
Bizottság előtt tartott, némi késéssel nyilvánosságra hozott
beszéde arról tanúskodik, hogy a főtitkár integrációra törekszik,
és mindenkinek a kedvében akar járni. Ez azonban éppenséggel nem
hat a párt ellentétes, szemben álló szárnyaira, és úgy tűnik, hogy
Grósz centrista pozíciójával egyetemben mind a reformerek, mind az
ortodoxok és a még meglévő régi és új sztálinisták körében
népszerűtlen.
    
    A Die Welt a mai magyar médiák szerepével kapcsolatban utal Grósz
Károly kirohanásaira, miszerint ezek negatívan írnak és
kiprovokálják a lakosság elégedetlenségét. Időközben kinyílik
Pandora szelencéje - írja a lap. A múlt újra felfedezése és
feldolgozása nyomán szörnyűséges, eddig a háttérbe szorított vagy
agyonhallgatott tények kerülnek napvilágra. Ezek főleg, de nem
kizárólag 1956-ra vonatkoznak. A Die Welt rámutat arra, hogy
Magyarországon egyre gyakrabban tesznek fel kérdéseket a
sztálinista terror időszakával és a Rákosi-éra gonosztetteinek
felelőseivel kapcsolatban.
    
    A lap idézi az egyik képviselő szavait, aki elmondta, hogy az
országban addig nem lesz demokrácia, ameddig hóhérok és áldozatok
ugyanabban a padban ülnek.
    
    A Kölner Stadt-Anzeiger kommentátora szerint a múlt árnyékai
utolérték az országot.
    
    Az 1956-os felkelés körüli vita nagy erővel robbant ki,
összekapcsolódva a pluralista pártrendszert célzó politikai
fellendüléssel. A lap a Kádár-időszak politikai legitimációját
veszi szemügyre és megállapítja: Kádár a szocialista tábor egyik
legfigyelemreméltóbb reformerévé nőtte ki magát, amit 1956-ban még
senki sem sejthetett. Mégis, Kádár uralmának legitimációja -
legalábbis az elején - az állítólagos ellenforradalom feletti
győzelem, vagyis egy fenyegető társadalmi és politikai átalakítás
elhárításának alapján nyugodott. így a kommunista hatalmi igény
folyamatossága megegyezett legalább az ideológiai összefüggéssel.
    
    Egy másfajta ábrázolásmód, mint ahogy ezt a minap Pozsgay Imre
államminiszter tette, miszerint 1956-ban a sztálinista rezsim
elleni népfelkelés volt, nagyon is bátornak tekinthető. Ez ugyanis
alaposan megkérdőjelezte Kádár és a kommunista párt hatalmának
gyakorlását Magyarországon. Ennek alapján nem inkább a felkelés
politikusait, Nagy Imrét és Maléter Pált illetné meg a hatalom?
    
    Ennek tükrében azonban Nagy és Maléter kivégzése nem tekinthető-e
államilag törvényesnek elismert és az állam által végrehajtott
gyilkosságnak? Tovább is mehetünk: indokolható volt ideológiailag a
szovjet beavatkozás? - teszi fel az egyelőre még megválaszolatlan
kérdéseket a Kölner Stadt-Anzeiger. +++


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD