|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (2. rész)
|
Magyarország az 1975-ben elfogadott helsinki dokumentum minden kosarával kapcsolatban teljesítette feladatát, az egyezmény minden pontjának eleget tett. Ennek gyakorlati bizonyítékát adta a magyar kormány és törvényhozás, amikor az állampolgári jogú szabad közlekedést új útlevéltörvénnyel lehetővé tette. A nyitás magyarországi politikai feltételeinek megteremtésére egy jogállami formáció letéteményezésével, a pluralizmus realizálásával és a helsinki egyezmény minden pontjának teljesítésével megmozdíthatják a magyarságot a világban - vélekedett az államminiszter. ,,A továbbiakban elemezte azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a kormányzat kíván tenni annak érdekében, hogy az itthon élők közössége a határokon kívűl is minél több magyarban ébressze fel azt az érzést, hogy közössége van e hazával. Ehhez kapcsolódóan szólt arról, hoggy senki nem kényszerül ma politikai emigrációra Magyarországon. Hangúlyozta, hogy a jövőben a világban élő magyarokat magatartásuk és szerepük szerint kell megítélni. Ez is hozzájárul a nemzeti megbékéléshez - mondotta -, hozzáfűzvea, hogy a kormány nem a történtek meghamísitását akarja, hanem az olyan új helyzetet, amelyben a mai Magyaroszághoz való viszony rendezésében nem akadály a korábbi történelmi előzmény. Ez olyan állásfoglalást is kíván a külföldön élő magyaroktól, csakúgy mint a hazánkban élő nemzetiségiektől, amelynek alapján maguk döntik el hovatartozásukat. Aláhúzta: Magyarország nem gördít akadályokat azok elé, akik újra akarják alakítani a hazához való kapcsolatukat. Elemezve, hogy mi vezette a kormányt, amikor erre a következtetésre jutott, az államminiszter kijelentette: tagadhatatlan a haszonelvűség jelenléte, ugyanakkor a kormány szeretné meggyőzni a világot arról, hogy politikájának legfontosabb mozgatórugója humanista, felszabadító szándéku, valóban a nemzeti megbékélést szolgálja, legyen szó 1945-ről, 1953-ról vagy 1956-ról, amelyekről - véleménye szerint - nyílt politikai vita lehetséges a szólás- és a sajtószabadság jegyében. Ehhez kapcsolódóan kitért arra is, hogy az új sajtótörvény elfogadása után zavartalan nyilvánosságot kell teremteni hazánkban a világban élő magyarság számára. Enélkül csorba, féloldalas gesztus lenne az, amit a magyar kormány tesz. Pozsgay Imre tolmácsolta a kormány illetékeseinek véleményét abban a tekintetben, hogy a szabad közlekedés, a kivándorlás, a munkavállalás lehetőségének megteremtésével a jövőben várhatóan ingadozik, sőt növekszik a világban élő magyarok száma. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|