|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt
hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját.
Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új
gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen
kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása.
Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg
földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi
elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei
lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A
térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt
hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport
véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt
legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző
tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a
későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a
beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is
újra kellene gondolni.
Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ
környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta:
energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos
beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a
nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a
meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti
átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne
növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül.
Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást
lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s
ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem
szabadna tovább folytatni.
Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem
messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek
első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra,
hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a
radioaktivitás vizsgálatára is.
A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több
kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány
állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási
munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|