|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az emlékezés virágait. Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt, felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe. A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen közösen ünnepeltek. Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|