|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az
elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek.
Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem
partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és
összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os
eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak,
amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem
vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak
restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell
szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is
valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket.
A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért
is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a
nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő
meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta -
bár a párton belül senki sem késztette véleményének
megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét,
elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos
meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka
munkál.
Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett
nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer
képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre
válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és
állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben
kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra
vonatkozó kijelentéseit.
Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális,
tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a
sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A
tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi
sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét
előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal
születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a
felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország
kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a
népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések
ellentétes irányban hatnak.
A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását
nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|