|
|
|
|
Az emberi jogi szimpózium - Wallenberg
|
1989. április 16., vasárnap - Raoul Wallenbergről emlékeztek meg vasárnap délután az amerikai Raoul Wallenberg Bizottság Budapesten tartott emberi jogi szimpóziumán. A volt svéd diplomata második világháborús hőstetteinek példamutató értéke van a mai ember számára is - ezt állapította meg többi között hallgatóságához intézett beszédében Steny Hoyer amerikai demokratapárti képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, aki öt amerikai képviselő társaságában négy napig tartózkodik hazánkban.
Steny Hoyer az emberi jogok kelet-európai helyzetére utalva hangsúlyozta azoknak a személyeknek a fontos szerepét, akik az emberi méltóság jegyében emelik fel szavukat. A csehszlovák Vaclav Havel, a romániai Doina Cornea, a lengyel szakszervezeti vezető Walesa nevét említette. Az amerikai törvényhozó ezek után elismerésre méltónak mondta a magyarok tevékenységét a romániai menekültek megsegítésében. A Bécsben legutóbb aláírt emberi jogi dokumentum szelleméhez és betűjének megfelelőnek tartotta a Szovjetunióból kivándorló zsidók számának növekedését is. Steny Hoyer változatlanul érvényesnek mondta a Wallenberg Bizottságnak azt az igényét, hogy a szovjet hatóságok tisztázzák, mi történt valójában Wallenberggel. A szimpóziumon beszédet mondott Per Anger volt svéd nagykövet, Wallenberg személyes ismerőse, barátja. A volt diplomata a nyugati világ szemére vetette, hogy mennyire érzéketlenek voltak annakidején a zsidók tragédiája iránt. Kijelentette: amikor Wallenberg Budapestre érkezett 1944 júliusában, akkor már négyszázezer magyar zsidót megöltek. Az egész világ szemet hunyt és lényegében semmit sem tettek a zsidók legelemibb emberi jogának érvényesítéséért. Wallenberg szelleme mindaddig élni fog, amíg a világban üldöztetések és kisebbségek elnyomása zajlik - mondta volt diplomata. A tanácskozás magyar résztvevői közül Földesi Tamás, az ELTE Jogi Karának dékánja, filozófus egyetemi tanár hangoztatta, hogy csak egyféle egyetemes, emberi jog létezik. Nincs külön polgári és szocialista emberi jog. Kardos Gábor egyetemi adjunktus, az ELTE Jogi Kara nemzetközi tanszékének vezetője előadásában kiemelte annak jelentőségét, hogy Magyarország 1988 decemberében csatlakozott az ENSZ emberi jogi csoportjához. (MTI)
1989. április 16., vasárnap 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|